Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

gozó javaslatát 'akkor lehet újításként elismerni, ha a javaslat a dolgozó részére megadott műszaki feltételektől eltérő, általában még nem ismert, de nem is találmányi jellegű, műszakilag, illetőleg gazdaságilag előnyösebb megoldást ad. Például ha a tervezői munkakörben alkalmazott dolgozó egy külföldi folvóiratban csak alapelveiben ismertetett tervezési módszert részletesen kidolgoz, javaslata — az egvéb feltételek fennforgása esetén — újítás, mert ez a tervezési módszer általánosságban még nem ismert.

A tervezők újításaival kapcsolatban egyébként meg kell jegyezni, hogy azokat a tervezőt alkalmazó szerv vezetője bírálja el. Elbírálás előtt azonban kikéri a beruházó, illetőleg kivitelező nyilatkozatát. Az elfogadó nyilatkozat 'alapján minősíti azután a vezető a javaslatot újítássá. A döntés után a megvalósításra vonatkozó szerződést a kivitelező, illetőleg a beruházó és az újító kötik meg.

Munkaköri kötelesség nemcsak a rendeletben felsorolt esetekben foroghat fenn Ezért a javaslatot elbíráló szervnek minden esetben foglalkoznia kell a munkaköri kötelesség kérdésével. Nem könynyű annak elbírálása, hogy a javaslat mikor tartozik előterjesztőjének munkaköri kötelességei közé. Alig lehetséges olyan szabályt alkotni, amelynek .alkalmazásával minden esetben megnyugtató módon el lehetne dönteni a munkaköri kötelesség fenn vagy fenn nem forgását. Általános irányelvekként szolgáljanak az alábbiak:

Az Országos Találmányi Hivatal elvi döntése szerint nem lehet a javaslatot újításként elfogadni akkor, ha a javaslat elő nem terjesztése a kötelességszerű munka fogyatékos ellátását vagy éppen elmulasztását jelentené. A régi rendelet szerint a részleges munkaköri kötelesség fennforgása esetén ezt százaléfcszerűen kellett kifejezni és a díjat ennek megfelelően csökkenteni. Az új rendelet részleges munkaköri kötelességről nem beszél. Az Országos Találmányi Hivatal álláspontja szerint százalékosan munkaköri kötelességet megállapítani nem lehet. Tehát nem hozható olyan döntés, hogy a javaslat előterjesztése például 30%-ban munkaköri kötelessége az újítónak és hogy ennek megfelelően a díjat 30%-kal le kell szállítani. A díjazás kulcsának a későbbiekben ismertetésre kerülő megállapításánál azonban a részleges munkaköri kötelesség kérdését is figyelembe kell venni. Ha tehát a vezető megítélése szerint a javaslat megtétele az újítótól bizonyos mértékig elvárható, az újítóval való megállapodás alapján a díjazás kulcsát erre való tekintettel a középértéken alul kell megállapítani. ‘

A munkaköri kötelesség kérdésének megállapításánál további szempont a javaslat országos, illetőleg iparági viszonylatban való újdonsága. Ha a javaslat országosan, vagy iparági viszonylatban új, azt a munkaköri kötelességek közé tartozónak minősíteni általában nem lehet. Természetesen ez sem merev szabály, mert előfordulhat olyan eset, amikor az említett kellék fennforgása ellenére sem lehet a javaslatot újításként elismerni. Például valakit hivatalosan külföldi tanulmányútra küldenek azzal a határozott céllal, hogy valamely, itthon még nem alkalmazott műszaki eljárást megismerjen. A szóban-52