Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

Célszerű felhívni a figyelmét esetleg arra, hogy újítását más üzemeknél terjessze elő.

Az új rendelet a jogorvoslati rendszert megszüntette. Ha a vezető a javaslatot elutasítja, a javaslattevő a helyi szakszervezethez fordulhat, kérve ügyének felülvizsgálását. A helyi szakszervezet szükség esetén meghallgatja mind az elbírálót, mind az újítót és felülvizsgálatának eredményeként javaslatot tesz az elbíráló felé, hogy az elutasító határozatot vizsgálja felül. A szakszervezetnek tehát nincs meg az a jogköre, hogy megváltoztassa a vezető döntését, hatásköre csak az újbóli felülvizsgálat javasolására terjed ki. Ha az elbíráló eredeti határozatát fenntartja, az ügyben jogorvoslatnak helye nincs. Az idevonatkozó részletes magyarázatokat a 15. §. kapcsán közöljük.

Az újítási javaslat tartalmának időelőtti nyilvánosságrahozatala mind a közérdeket, mind az újító érdekét sértheti. Ezért mondja ki a kormányrendelet, hogy az újítási javaslat tartalmát mindaddig nem szabad nyilvánosságra hozni, amíg a vezető érdemi (kísérletre, illetőleg megvalósításra elfogadó vagy elutasító) határozatát meg nem hozta. Ha pedig az újító javaslatát az Országos Találmányi Hivatalnál is bejelenti a szabadalmi oltalom elnyerése céljából, a javaslatot még az érdemi határozat után sem szabad nyilvánosságra hozni. Ez csak akkor történhet meg, ha az Országos Találmányi Hivatal a nyilvánosságra hozatalra az engedélyt megadta. Ezzel kapcsolatban egy gyakran tapasztalható hibára kell felhívni a figyelmet. A 220/1949. Korm. számú rendelet alapján létesített Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottságnak a nyilvánosságra hozatalt engedélyező határozata után sem szabad még a javaslatot nyilvánosságra hozni mindaddig, amíg az Országos Találmányi Hivatal az engedélyt meg nem adta. Ugyanis a Bizottság engedélye után is ellen szólnak. Így például az Országos Találmányi Hivatal által eszközlendő közzététel előtti nyilvánosságra hozatal akadálya lehet fennforoghatnak olyan szempontok, amelyek a nyilvánosságra hozatal a találmány külföldi oltalma megszerzésének. Ezért kell minden egyes esetben — még az előbb említett Bizottság engedélye birtokában is az Országos Találmányi Hivatal engedélyét megszerezni. Ez az intézkedés tehát nemcsak a népgazdaság, hanem a feltaláló érdekét is védi.

A javaslattevő érdekét védi az a rendelkezés is, hogv őt ügyének állásáról az eljárás bármely szakaszában tájékoztatni kell. Az újító jogosult a szakvéleménybe betekinteni, nem lehet tőle megtagadni a népgazdasági eredményszámításba való betekintés jogát sem. feltéve, hogy a betekintés nem sért honvédelmi érdeket.

Ugyancsak az újító érdekét szolgálja az a rendelkezés bnov az ő kérelmére, amennyiben az üzemi viszonyok ezt Vetővé teszik, módot kell neki adni arra, hogy az üzemi berendezés felkasznalésávat újítási javaslata megalapozására kísérleteket, folvtathasson. IIven engedélyt csak egészen kivételes esetben kaphat olyan szem élv. aki az üzemnek nem dolgozója. Messzemenően figyelembe kell venni