Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
azokat a szabályokat, melyek idegeneknek az üzemek területére való belépését rendezik. Ezeket a kísérleteket a javaslattevő természetesen csak munkaidőn kívül végezheti. Ilyen munkáért munkabérre igényt nem tarthat. Ezt a rendelkezést többen ellentétesnek tartják a kormányrendelet 16. §. (5) bekezdésének azzal a ren delke zésév el, mely szerint az újító részére meg kell téríteni azokat a költségeit és munkadíját, amelyek javaslatának kidolgozásával kapcsolatban merültek fel. Az ellentét nem áll fenn. Mikor az újító munkaidőn túl javaslata megalapozására kísérleteket folytat, a javaslat még teljesen kezdeti stádiumban van, maga az újító sem tudja, hogy próbálkozásai eredményre fognak-e vezetni vagy sem. Amennyiben a kísérletek eredményre nem vezetnek, munkabérre igényt nem tarthat. Más az eset akkor, ha a kísérletek eredménnyel járnak. Ha az újító elkészítette a kísérleti darabot, amely elgondolásának helyességét igazolta és a javaslatot újításként beadja és azt kísérletre vagy megvalósításra elfogadják, akkor már meg kell téríteni részére azokat a költségeket és munkadíjat, amit a kísérleti darab előállítására fordított, feltéve, hogy a kísérleti darab a további kísérleteknél vagy a megvalósításnál felhasználható. Ugyanis ilyen esetben a megvalósító szerv kísérleti, illetve megvalósítási költségei csökkennek, ezért indokolt az újító részére az említett költségek megtérítése. 7. §• összeférhetetlenség (1) Saját és hozzátartozó (rokon) újítási javaslatának ügyintézésében hivatalos tevékenységet senki sem fejthet ki. Hozzátartozó alatt az 1954. évi VI. törvénnyel módosított 1952. évi Hl. törvény (polgári perrendtartás) 13. §-ának (2) bekezdésében felsorolt személyeket kell érteni. (2) Az igazgatónak, helyetesének, a főmérnöknek, a főkönyvelőnek a vállalat munkaterületére vonatkozó újítási javaslatát döntés és további eljárás céljából a közvetlen felettes szervhez kell felterjeszteni. • Az újítómozgalom tisztasága megköveteli, hogy az ügyintézésiben ne vegyen részt olyan dolgozó, aki az ügyben szereplő személyekkel szemben bármilyen vonatkozásban érdekelt. Gyakran tapasztalható hiba volt, hogy a javaslattevő készítette el a saját vagy rokona újításának elő- és utókalkulációját, amelyet felül sem vizsgáltak és annak alapján folyósították az újítási díjat. Nyilvánvaló, hogy ez számos visszaélésnek volt a forrása. Ezért mondja ki az új rendelet, hogy saját és hozzátartozó újítási javaslatának ügyintézésében hivatalos tevékenységet senki sem fejthet ki. Ez a rendelkezés nemcsak az újítási előadóra és az elbírálóra vonatkozik, hanem
