Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
módját (pl. a megjelölések szakmailag nem szokásosak), mindez félreértésre adhat alkalmat. A közös megbeszélés során tisztázásra kerülnek a vitás problémák és ennek eredményeként a szakvéleményező tiszta képet tárhat a javaslatot elbíráló vezető felé. A szakvélemény beérkezte után, mint már említettük, a vezetőnek érdemben állást kell foglalnia. A vezető nemcsak a szakvélemény, hanem a saját ismereteire, tapasztalataira is támaszkodva hozza meg határozatát. A vezető támaszkodjon rá, de ne bízza magát teljes mértékben a szakvéleményre, hanem azt bírálja felül, állapítsa meg annak helytálló vagy helyt nem álló voltát. A határozatban az elbírálónak egyértelműen kell állást foglalnia* A vezető határozatát a javaslattevővel írásban közölje. A javaslat elutasítása esetén részletesen meg kell indokolni az elutasítás okát. Nem elég általános kijelentéseket tenni, tehát, hogy a javaslat nem valósítható meg, vagy hogy a javaslat nem hasznos, hanem szükséges a megvalósítást lehetetlenné tevő okoknak, illetve annak a megjelölése, hogy a megvalósítás miért nem adna népgazdasági eredményt. Ha a vezető a javaslatot megvalósításra alkalmasnak tartja, azonban újításnak azért nem akarja elfogadni, mert álláspontja szerint a javaslat előterjesztése a javaslattevőnek 'teljes mértékben munkaköri kötelessége, az újító viszont ellenkező állásponton van, az ügyet a közvetlen felettes szervhez kell felterjeszteni, amely a munkaköri kötelesség kérdésében dönt. A felettes szerv döntéséhez képest kell azután a javaslatot újításnak elismerni, illetőleg a javaslattól az újítási jelleget megtagadni. Az elutasító határozat hangnemének nem szabad sértenie a javaslattevőt, ellenkezőleg, ha erre lehetőség van, biztatást, iránymutatást kell adni. A lehetőség szerint meg kell jelölni azt az utat, amelyen járva az újító a szándékolt eredményt eléri. A vezető elutasító határozatában hívja fel a javaslattevő figyelmét, hogy felülvizsgálat céljából a helyi szakszervezethez fordulhat.** Közbevetőleg meg kell említeni az olyan újítási javaslatokat is, amelyek az elbíráló szerint műszakilag és gazdaságilag hasznosak lennének, azonban megvalósításuk bizonyos okok, például beruházási keret hiánya miatt, a közeljövőben nem történhet meg. A javaslatot ilyen esetben nem szabad elutasítani, hanem azt nyilván kell tartani és mihelyt a megvalósítást gátló okok megszűntek, a javaslat megvalósítása iránt intézkedni kell. Erről az újítót értesíteni kell. * Amennyiben az ügyet a régi rendelet alapján kell elbírálni, a vezetőnek a javaslatot minősítenie is kell. Tehát nyilatkoznia kell abban a kérdésben, hogy a javaslatot műszaki, — vagy termelési ésszerűsítésként fogadja-e el. Az új Kormányrendelet alapján történő elbírálás eset'én a javaslatot minősíteni nem kell, mert az új rendelet az újítások különböző kategóriáit már nem ismeri. ** Ha a vezető az ügyet a régi rendelet alapján bírálja el, a határozatba bele kell foglalnia, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felettes szervhez intézendő, de a sérelmes határozatot hozó szervhez benyújtandó fellebbezésnek van helye, 40
