Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
bői következik, hogy azoknak a szerveknek viszonylatában, amelyek az Üjítók Lapjától vették át a javaslatot, A személyt kell újítónak tekinteni, míg B dolgozó csak a Z vállalat viszonylatában tekinthető újítónak. A rendelet szerint társszerzőség elismerését kérheti az, aki valamely feladat megoldásában a javaslat benyújtójával együtt ugyanabban az időben vagy később, akár a benyújtótól függetlenül is résztvett. Társszerzőség leggyakrabban úgy keletkezik, hogy ketten vagy többen együttesen közös munka eredményeként oldanak meg valamely feladatot. Elismerhetők azonban társszerzőknek az olyan személyek is, akik valamely feladat megoldását előbbre vitték függetlenül attól, hogy együttműködtek-e. A jogszabály tehát a társszerzőségnek két esetét ismeri. Az egyik eset az önkéntes társszerzőség, míg a másik a törvényen alapidó társszerzőség. Az önkéntes társszerzőség közös munka eredményeként a résztvevők megegyezése alapján jön létre. A törvény erejénél fogva pedig akkor keletkezik tánsszerzőség, amikor sem közös munka, sem megegyezés nem volt, de az egyes javaslattevőkét a jogszabály előírása alapján vagy annak szelleme értelmében kell társszerzőknek elismerni. Nézzünk egy példát: Valaki benyújtott egy újítást, amely elvileg a kitűzött feladatot megoldotta ugyan, azonban még számos kísérlet volt szükséges ahhoz, hogy a javaslat üzemszerűeri megvalósítható legyen. Egy másik dolgozó a szakértői tevékenységet meghaladó önálló szellemi tevékenységnek minősülő olyan megoldást produkál, ami az első javaslat továbbfejlesztését, tökéletessé tételét, üzemszerű megvalósíthatóságát eredményezi. Az újítási szerv az ilyen dolgozók között, megállapodás hiányában is, társszerzőségi viszonyt állapít meg. A szerezőségd jog személyes és elidegeníthetetlen jog. Ebből következik, hogy azt más személyre átruházni nem szabad. Az ilyen cselekményt a jogszabály szabálysértésnek minősíti. A szerzőségi jog öröklés tárgyát sem képezheti. A szerzőség átruházásának tilalma azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy a díjazáshoz való igényt sem lehet átruházni. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint átruházható és örökölhető. Nézzünk a szerzőséggel kapcsolatban egy-két érdekesebb esetet. A gyakorlatban többször előfordult, hogy ugyanannak a problémának megoldására két vagy több javaslat érkezett be. Kiket illet ilyenkor meg a szerzőség joga? Ha a javaslatok lényegileg azonos megoldásokon épülnek fel és mindegyikből egy-egy rész megvalósításra kerül, társszerzőséget kell megállapítani. Ha a javaslatok ugyanazt a problémát műszakilag különböző módon oldják meg, közülük azt kell elfogadni, amely a probléma megoldására a legalkalmasabb. Ennek megfelelően e javaslat szerzőjével kell a későbbiekben ismertetésre kerülő szerződést megkötni . Minthogy a javaslat szerzőjének azt kell tekinteni, aki az újítást először nyújtotta be, ebből következik, hogy tapasztalatcsere során később beérkezett javaslat szerzője nem támaszthat szerzőségi igényt az ugyanazon javaslatot előbb benyújtó dolgozóval szemben azon az 30
