Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

helyett másik oldószert használjanak és ennek következtében a ki­nyerési hányad megnő, a javaslat műszaki ésszerűsítés. A méretek megváltoztatására vonatkozó javaslatok termelési ésszerűsítésnek minősülnek. A régi rendelet az állami vagy vállalati igazgatás jobbá, olcsóbbá, egyszerűbbé tételére irányuló, úgynevezett ügyviteli ésszerűsítési javaslatokat csak akkor fogadta el újításnak, ha azoknak megvalósí­tása révén mérhető és bizonyítható népgazdasági eredmény kelet­kezett. Az új rendelet a népgazdasági eredmény mérhetőségét már nem kívánja meg; ennek megfelelően az ügyviteli ésszerűsítést is újításként kell kezelni, ha az a népgazdaság számára gazdasági vagy egyéb hasznos eredménnyel jár. 2. §. Az újítás szerzője (1) Az újítás szerzőjének (társszerzőinek) — az ellenkező bizo­nyításáig — azt (azokat) kell tekinteni, akinek (akiknek) javaslata a megvalósító szervhez elsőként érkezett be. (2) Társszerzőségének elismerését kérheti az is, aki valamely feladat megoldásában a javaslat benyújtójával (benyújtóival) együtt ugyanabban az időben, vagy azokat követően — akár azoktól függet­lenül is — résztvett. (3) A szerzőségi (társszerzőségi) vitákat a javaslatot elfogadó vállalat (állami szerv) vezetője dönti el. Az az érdekelt, aki a döntést sérelmesnek tartja, igényét a többi érdekelttel szemben polgári peres úton érvényesítheti. Ha a vezető a társszerzőség iránti igényt el­ismeri, illetőleg a bíróság a társszerzőség elismerése iránt indított keresetnek helyt ad, határozatában a társszerzőség arányát is meg­állapítja. (4) A szerzői (társszerzői) igénynek az előző bekezdések szerint történt elismerése esetében a jogosultat úgy kell tekinteni, mintha a javaslatot ő nyújtotta volna be, illetőleg annak benyújtásában ő is résztvett volna. Ezt a szabályt kell alkalmazni a már megkötött szer­ződés esetében is. (5) Ha a javaslatot benyújtó személy a határozat meghozatala előtt az újítási díjat vagy ennek egy részét már felvette, azt a hatá­rozattal jogosított részére átadni csak akkor köteles, ha a díj felvéte­lének időpontjában tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a szerző­ségre (társszerzőségre) más igényt támaszthat. Az újítási díj, illetőleg annak részlete újbóli folyósítására a megvalósító szervet kötelezni nem lehet. (6) Az újítás szerzőségét átruházni tilos. Az újítási díj iránti igény azonban a polgári jog általános szabályai szerint átruházható és örökölhető. • 28

Next

/
Thumbnails
Contents