Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
fogadni. A felmentés megtagadása esetén a javaslat újításként el nem fogadható. Az 53 1955. számú minisztertanácsi rendelet az újításnak kétféle fajtáját ismerte. Különbséget tett műszaki ésszerűsítés és termelési ésszerűsítés között. Az új rendelet ezt a megkülönböztetést megszűnteti. Az újításoknak tehát nincsenek már különböző kategóriái. Ez a rendelkezés lényeges egyszerűsítést jelent: ezentúl a javaslatokat nem kell osztályozni, ami sok esetben bizonytalansággal járt és az újító részére számos sérelem forrása volt. A később ismertetésre kerülő, hatálvbaléptető rendelkezésekre tekintettel azonban az új rendelet hatálybaléptetése után is előfordulhat olyan eset. amikor egy konkrét ügyben nem az új, hanem a régi rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyen esetben a javaslatot minősíteni kell. Ezért röviden foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy mi a különbség műszaki és termelési ésszerűsítés között. Műszaki ésszerűsítés a javaslat akkor, ha az a meglevő szerkezetek, illetőleg gyártási folyamatok megváltoztatátsára irányul. E változtatások a technikában ismertek ugyan, de az adott termelési részlegen eddig még nem kerültek alkalmazásra. A szerkezeti változtatás vagy a gyártási folyamat (technológia) megváltoztatása a következőkből állhat: a) A termelőeszköz vagy gyártási folyamat más szerkezettel, illetőleg más gvártási folyamattal való helyettesítése, amely a technikában egyébként ismeretes. Igv például a termékeknek kézi előállítása helyett, azoknak gépi úton való előállítása, vagy a fémalkatrészeknek machanikus úton való összeillesztése helyett villamos hegesztés alkalmazása. b) A meglevő termelő eszközökben, termékekben, vagy gyártási folyamatokban levő egy vagy több alkatrésznek, illetőleg eljárásnak megváltoztatása, vagy felcserélése más ismert alkatrésszel, illetőleg gyártási folyamattal. c) A meglevő szerkezetekben újformájú alkatrészek, iletőleg a gyártási folyamatban új gyártási elemek alkalmazása. d) önmagukban véve egyébként ismert szerkezetek, illetőleg gyártási folvamatok egvüttes alkalmazása. Termelési ésszerűsítés viszont az olyan javaslat, amely a meglevő termelési eszközök, például gépek, épületek, anyagok jobb kihasználását teszi lehetővé anélkül, hogy akár azoknak, akár az előállított terméknek szerkezetét, vagy az előállítás műszaki formáját, technológiáját megváltoztatná, illetőleg tökéletesítené. A termelési ésszerűsítés tipikus formája a szervezési jellegű javaslat. Az újítás kétféle fajtája közötti különbségtétel nem minden esetben könnvű. hiszen vannak határesetek. Ilyen például anvagnak anyaggal való helvettesítésére iránvuló javaslat. Az ilven általában termelési ésszerűsítésnek minősül, kivéve, ha a helvetesítés következtében műszaki többlethatás jelentkezik. Tehát ha például valaki azt javasolja, hogy a széket keményfa helyett puhafából készítsék, a javaslat e1 fogadása esetén csak termelési ésszerűsítésnek minősül. Ha azonban az újító azt javasolja, hogy az eddig felhasznált oldószer 27
