Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

viszonylagos újdonság kellékét kifejezetten meg is kívánta. Az új rendelet kifejezetten erről nem beszél, de abból a rendelkezéséből, hogy újítás lehet olyan javaslat is, amely a szakirodalomban meg­jelent közleményen alapul, következik, hogy a javaslattól csak viszonylagos, nem pedig abszolút újdonságot lehet megkövetelni. Viszonylag mikor új a javaslat? Akkor, ha a benne foglalt elgondo­lást a megvalósító szervnél a javaslattétel időpontjában nem alkal­mazzák és alkalmazását bizonyítható módon nem is tervezik. A ja­vaslatnak tehát csak annál a szervnél (vállalatnál, intézménynél) kell újnak lennie a javaslattétel időpontjában, amelynél azt előter­jesztették. Ennek ellenére gyakran észlelhető hiba, hogy az elbíráló szerv a javaslattól nem viszonylagos, hanem abszolút, tehát világ­­viszonylatban vett újdonságot követel meg. Számos esetben lehet találkozni az elutasító határozatban olyan indokolással, hogy a javas­lat már régen ismert műszaki megoldást tartalmaz, tehát semmi újat nem hoz. Az ily alapon történő elutasítás helytelen, mert a régen ismert eljárás bevezetésére irányuló javaslat is lehet újítás egy adott vállalatnál, ha a javaslattétel időpontjában a szóbanforgó eljárást nem alkalmazzák és alkalmazását bizonyítható módon nem is ter­vezik. Ha azonban például a vállalat egyik önelszámoló egységénél vagy egyéb részlegénél egy bizonyos megoldást már alkalmaznak, ennek egy másik Önelszámoló egységnél, illetőleg részlegnél történő alkalmazásának javasolása újításként nem ismerhető el. A javaslattevő a konkrét esetben bizonyítékot követelhet az újí­tást elbíráló szervtől arra vonatkozólag, hogy a viszonylagos újdon­ság kelléke már nem forog fenn. tehát, hogy a javaslat szerinti meg­oldás megvalósítását már a javaslattétel előtt tervbe vették. Bizonyí­tékként fel lehet hozni iratokat, jegyzőkönyveket, tanúk nyilatkoza­tát stb. Helytelen azonban a viszonylagos újdonság hiánya okából elutasítani valamely javaslatot azért, mert azzal a problémával, amelynek megoldását az újító megadja, a vállalaton belül már fog­lalkoztak. Ha foglalkoztak is a megoldással, de a javaslat benyújtá­sának időpontjáig eredményes megoldás nem jött létre, a viszony­lagos újdonság fennforog. Gvakran megtörténik, hogy a felettes szerv valamely javaslat megvalósítását a felügyelete alá rendelt szervre vonatkozólag már tervbe vette. Ilyenkor a viszonylagos újdonság kelléke már nem fo­rog fenn. még akkor sem. ha a javaslattevő a felügyeleti szerv által történő tervbevételről tudomással nem birt. Ha az újító által javasolt megoldással azonos dokumentáció, pél­dául kutatási eredmény, külföldi tanulmányúiról szóló jelentés, a megvalósításra illetékes szervhez már korábban beérkezett, ez a körülmény a viszonylagos újdonságot még nem zárja ki. A doku­mentációnak duszta beérkezése még nem biztosítja a megvalósítást. Helvtelen volna a javaslat újítási jellegét megtagadni azért, mert azonos megoldás dokumentációja esetleg már évek óta elfekszik a vállalatnál anélkül, hogy az abban lefektetett megoldást megvalósí­tották volna, illetőleg megvalósítását tervbe vették volna; viszont ha

Next

/
Thumbnails
Contents