Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

a dokumentációban foglalt megoldás megvalósításának tervbevétele megtörtént, a viszonylagos újdonság már nem forog fenn. Még viszonylag sem lehet újnak tekinteni az olyan javaslatot, amelynek gyakorlatba vételét a javaslat benyújtását megelőzően ki­adott jogszabály már kötelezően elrendelte. Ha a jogszabályi rendel­kezés ellenére a megvalósítás valamely szerv hibája, mulasztása miatt maradt el és a már kötelezően elrendelt bevezetésre a javaslat hívta fel a figyelmet, a javaslattevőt célszerű jutalomban részesíteni, újítási díjat azonban részére folyósítani nem lehet. A viszonylagos újdonság elvéből következik, hogy szakirodalom­ból, tehát könyvekből, folyóiratokból is lehet újítást meríteni. Az ilyen javaslat általában teljes értékű újítás. Ha azonban a javaslat­­tevő ajánlatát olyan szakirodalomból merítette, amely kifejezetten a tapasztalatcsere céljait szolgálja (például Újítók Lapja, hivatalos szervek által kadott tapasztalatcsere kadványok stb.), a javaslattevőt nem a teljes újítási díj, hanem a későbbiekben ismertetendő csök­kentett összegű, úgynevezett tapasztalatcsere díj illeti meg. Esetleges hátrányos jogkövetkezmények elkerülése céljából a javaslattevőnek meg kell jelölnie, hogy javaslatának tárgyát milyen szakirodalomból merítette. Egyáltalán akkor jár el helyesen a javaslattevő, ha a szak­­irodalomból merített javaslat esetén a forrást mindig megjelöli, mert ez — a most említett esetet kivéve — a díi összegét nem csökkenti, viszont az elbíráló szeri’’ részére az elbírálást megkönnyíti, mert a szakirodalomban olyan további adatokat is találhat, amelyek a meg­valósítás szempontjából fontosak, amelyekre azonban az újító a figyelmet nem hívta fel. Az 53/1955. (VIII. 25.) M. T. számú rendelet szerint érvénvesen fennálló szabadalomban ismertetett eliárást is be lehetett úiításként jelenteni. Az új rendelet csak a megszűnt szabadalom tárgvára vonat­kozó javaslatot fogadia el újításként. Tehát szabadalommal védett találmánvnak megvalósítására vonatkozó javaslatot úiításként csak akkor lehet elfogadni, ha a szabadalom akár az oltalmi idő lejárta miatt, akár egyéb okból megszűnt. Ez a rendelkezés persze nem jelenti azt. hogy nem kan díiazást az olvan személv. aki érvénves szabadalommal védett találmánv megvalósítását iavasolia. A rendelet 28. <S-ának k) pontja szerint ugvanis találmánvnak átvételre történő javasolása esetén a javaslattevőt tapasztalatcsere díi címén megilleti a feltaláló részére az első két évre megállapított díinak 200/n-a. fel­téve. hogv az átvétel javasolása nem tartozik az illetőnek munka­köréből folyó kötelességei közé. Valamely javaslat újításkénti elfogadásának további feltétele, hogy a javaslat megvalósítása ne eredményezzen minőségromlást. Az olyan javaslatot, amely minőségromlással jár, úiításként elfogadni nem lehet. Kivételesen, a miniszter engedélye alapján, minőségrom­lással járó javaslatot is lehet újításként elfogadni. Azt. hogy minőség romlása mikor forog fenn. a konkrét esetben külön kell vizsgálni. Általában azt mondhatjuk, hogy a javaslat meg­valósítása minőségromlást akkor eredményez, ha az újítás előtti

Next

/
Thumbnails
Contents