Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
Bevezetés. A tízéves újítómozgalom
Á legutóbbi, 53/1955. M. T. sz. rendelet szeriint a ürisérletezésbefi vagy megvalósításban legeredményesebben közreműködők díja az újítónak járó díj 15—20%-a lehetett, az új Vendeletek szerint viszont 50—100°/o-a. A közreműködői díjat újításoknál az első évi díjhoz, találmányoknál pedig a megvalósítástól számított első két évi díjhoz képest kell megállapítani. A közreműködői díj gyakran jelentős összeg lehet; az újító díján felül, attól függetlenül kell kifizetni. Ez a rendelkezés véget vet annak az erkölcstelen helyzetnek, amelybe eddig nem egy újító kényszerült azáltal, hogy a megvalósítás érdekében kénytelen volt egyes vállalati dolgozóknak az újítási díjból bizonyos százalékot ígérni. Most már ‘törvényes alapja van annak, hogy azok, akik valóban eredményesen segítenek az újítás kikísérletezésében vagy bevezetésében, a munka befejezése után jelentős összegű közreműködői díjban legyenek részesíthetők. Ez feltétlenül nagy előnyt jelent, főleg a műszakilag értékesebb javaslatok bevezetésénél, ahol eddig általában sok időveszteség és. húzavona volt és emiatt a népgazdaságot nagy veszteség érte. A közreműködői díj elosztására nézve az újítón 'kívül döntő szó illeti meg a szakszervezetet, amely közvetlenül tehet javaslatot a közreműködői díj felosztására a vállalat vezetőjének. A felesleges viták megelőzése érdekében a rendelet kimondja, hogy ebben a kérdésben a vállalatvezető végérvényesen határoz, határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Amennyiben a közreműködői díjra más vállalati dolgozók is igényt tartanak, vita esetén a Központi Döntőbizottságihoz is lehet fordulni. Az új rendelet az utólagos vitákat, fellebbezéseket nemcsak a szerződéses rendszerrel kívánja kiküszöbölni, hanem azzal a rendelkezésével is, hogy az újítás elfogadásának kérdését a vállalat vezetője végérvényesen dönti el. Eddig az elutasítás ellen fellebbezni lehetett, ezentúl nem. Hogy azonban ez visszaélésekre ne vezethessen, a rendelet a vállalaton beiül fokozati jogorvoslatot biztosít, amely abból áll, hogy az elutasított újító panaszt tehet a helyi szakszervezetnél, amely az ügyet megvizsgálja és ha hozzáértő szakemberek véleménye alapján úgy látja, hogy az elutasítás helytelen volt, javasolja a vállalat vezetőjének a határozat felülvizsgálását. Miután a határozatokat rendszerint a vállalat főmérnöke hozza, a felülvizsgálatot más személy, a vállalat igazgatója végzi, aki az ügyet most már személyesen vizsgálja meg és végérvényesen határoz. A szakszervezetnek ez a szerepe az igazgató felelőssége mellett komoly biztosíték a lelkiismeretes, felelősségteljes elbírálásra és arra is, hogy az újítási mozgalmat gátló káros gyakorlat a vállalatnál ne alakuljon (ki. Az újító, illetőleg feltaláló hatékonyabb anyagi ösztönzése céljából jelentős lépést tesz az új rendelet. Eddig a megvalósítástól számított egy évi újítási díj járt. Ezentúl a második évben az újító díjkiegészítést kap, ha a második évi eredmény az első évihez képest többletet mutat. Találmánynál vállalatonként 5 évi díjazásban részesül az újító, az eddigi, az első 5 év legkedvezőbb 3 évének díjazásával szemben. De nemcsak a díjazási időszak meghosszabbítása jelent 15 á
