Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
Bevezetés. A tízéves újítómozgalom
összegű megtakarításról van szó. Minőségjavítást célzó javaslatoknál a díjat a minőségi mutatók megfelelő javulásához lehet, illetőleg kell kötni. Ezek a díjazási elvek tehát vonzóvá teszik az eddig elhanyagolt újítási célokat, amelyek iparunk egészséges fejlődése szempontjából szintén fontosak. Az ipar fejlődésének ugyanis kézzel fogható bizonyítékai a nívós, új, sokoldalú igényt kielégítő fogyasztásicikkek és termelési eszközök. A bürokratizmus csökkentése sem elsősorban közvetlen módszerekkel valósul meg, hanem következménye az új rendelet elvileg új megoldásainak. Maga az előzetes megállapodás, a szerződés rendszere eleve kevésbé bürokratikus ügyintézésre ad lehetőséget, mert hiszen az érdekelt, a kérdéshez legjobban értő felek közvetlen megbeszélésére épül. A rendelet természetesen közvetlen ilyen célú intézkedéseket is -tartalmaz, mint például azt, hogy a megvalósítási szerződés megkötésekor az újító előlegként megkaphatja a várható újítási díj 5—10°/o-át, a megvalósítás után pedig nyomban ki lehet fizetni a teljes újítási díjat, ha annak összege újításnál a 2000 Ft-ot, találmánynál pedig az 5000 Ft-ot nem haladja mek. Ez nem jelenti az előlegestül rendszerének a visszaállítását, mert míg azelőtt úgy fizettek előleget, hogy teljesen bizonytalan volt a megvalósítás időpontja és a várható eredmény nagysága, addig jelen esetben műszakilag gondosan előkészített s aláírt szerződés megkötése után, a megvalósítás szempontjából biztos helyzetben történik az előlegfizetés. Miután az újítások kb. 90°/o-nyi hányada olyan, hogy a várható díj 2000 Ft-ot nem ér el, az egyösszegű, nyomban a megvalósítás után történő kifizetés teljesen leegyszerűsíti az adminisztrációt és nagyban csökkenti a bürokrácia lehetőségét. Meghosszabbított újításvédelem Azt a célkitűzést, hogy hosszabb ideig használják az újításokat, mint eddig, az a rendelkezés kívánja elősegíteni, hogy az újítási díj nem egy év, hanem a megvalósítástól számított 2 év közül a gazdaságilag kedvezőbb év eredménye alapján jár. Vagyis a második esztendőben díj kiegészítés történik, ha a második évi eredmény nagyobb az előző évinél. Miután a szerződésben erre vonatkozóan is intézkednek, a figyelem mindkét részről arra irányul, hogy ez meg is valósuljon. Ezt a célt szolgálja az újító egyéves jogvédelmét biztosító új rendelkezés is, mely szerint az első megvalósítástól számított 1 éven belül bárkinek a javaslatára is fogadják el az újítást, az újítóval szerződést kell kötni, amelynek keretében a díj az első két év közül a kedvezőbb év gazdasági eredménye alapján jár. A vállalatoknak a megvalósítás körüli eddigi passzivitását nemcsak a szerződéses rendszerrel, vagyis a bevezetésért való felelősség növelésével kívánja csökkenteni, -hanem a dolgozók közvetlen személyi, anyagi érdekeltségének növelésével is.
