Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
kákkal való túlterheltség miatt) elhanyagolja az újítási ügyek intézését, akikor a vezető saját személyében felelős az újítási ügyekkel kapcsolatos hibák, lazaságok miatt. A vezető személyesen általában nem foglalkozik az újítási ügyek előkészítésével. Ez az előkészítő munka az újítási előadó feladata. Ha az újítási előadó jól végzi munkáját és a tényállást kellően kiderítette, a szükséges véleményeket beszerezte, az érdekelteket meghallgatta, tisztázta a népgazdasági eredményt és az esetleg szükséges ráfordítások nagyságát és a megvalósítás szempontjából egyéb fontos követelményeket, a vezető könnyen határozhat a megszabott határidőn belül. Az előkészítés nem jelenti azt, hogy a vezető az újítási előadó javaslatát kritika nélkül elfogadja, és az előkészített határozatot mechanikusan aláírja. A vállalatvezetőnek kell a legjobban ismerni vállalatának műszaki szükségleteit, adottságait és neki kell elsősorban megállapítani, hogy vállalatának szüksége van-e az újításra és az újítás megvalósítható-e. Nem szabad olyan újítási javaslatot elfogadni, amelyre a vállalatnak nincs szüksége, pl. ha az a vállalatnál nem valósítható meg. Viszont nem szabad elutasítani az olyan újítási javaslatot, amely csak perspektivikusan érdekli a vállalatot. A javaslat elbírálásánál a népgazdasági szükségleteket, a továbbfeldolgozó ipar szükségleteit is figyelembe kell venni, tehát az újítási javaslatot a szélesebbkörű összefüggések szempontjából is vizsgálni kell. Előfordulhat, hogy a javaslat a vállalatnál csak jelentéktelen eredményt hozna, ugyanakkor azonban a továbbfeldolgozó vállalatoknál komoly megtakarítást eredményezne. Ilyenkor helytelen lenne a javaslatot elutasítani. Ezzel kárt okozna az elbíráló mind a népgazdaságnak, mind az újítónak. A vezető határozatában térjen ki a vállalatnál történő megvalósítás kérdésén kívül a szélesebbkörű megvalósítás kérdéseire is. tehát intézkedjék a javaslat szélesebbkörű megvalósítása iránt. Keresse meg az érdekelteket, esetleg terjessze fel a javaslatot a felsőbb szervekhez. A vezető semmiesetre sem mechanikus aláíró szerv, hanem a javaslat igazi gazdája, aki annak minden részletével, hatásával tisztában kell, hogy legyen. A vezető határozatának alapossága vagy felelületessége a legtöbb javaslat további sorsára döntő. Az újítások elfogadását illetően utalunk még a 6. S. kapcsán elmondottakra. Üj intézkedés a b) pont, amely kimondja, hogy a vezető — amennyiben a benyújtott újítási javaslatot kísérletre vagy megvalósításra elfogadja —az újítóval kísérleti vagy megvalósítási szerződést köt. A szerződéskötéssel kapcsolatos tennivalókat a 8. §. szabályozza és az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az előzőekben ismertettük. A vezetőnek a kísérleti vagy megvalósítási szerződés alapján gondoskodnia. illetve biztosítania kell. hogy a kísérletre utalt javaslatok kivitelezése határidőre történjék. A kísérletnél a vezető írásbeli utasítást ad ki az illetékes osztály, vagy üzem, vagy dolgozó felé, amelyben utasítja az illetékeseket a kísérlet határidőre történő elkészítésére. Az utasítással egyidőben biztosítani köteles a kísérlet elvégzéséhez 117
