Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

kákkal való túlterheltség miatt) elhanyagolja az újítási ügyek inté­zését, akikor a vezető saját személyében felelős az újítási ügyekkel kapcsolatos hibák, lazaságok miatt. A vezető személyesen általában nem foglalkozik az újítási ügyek előkészítésével. Ez az előkészítő munka az újítási előadó feladata. Ha az újítási előadó jól végzi munkáját és a tényállást kellően kiderítette, a szükséges véleményeket beszerezte, az érdekelteket meghallgatta, tisztázta a népgazdasági eredményt és az esetleg szükséges ráfordí­tások nagyságát és a megvalósítás szempontjából egyéb fontos köve­telményeket, a vezető könnyen határozhat a megszabott határidőn belül. Az előkészítés nem jelenti azt, hogy a vezető az újítási előadó javaslatát kritika nélkül elfogadja, és az előkészített határozatot me­chanikusan aláírja. A vállalatvezetőnek kell a legjobban ismerni vál­lalatának műszaki szükségleteit, adottságait és neki kell elsősorban megállapítani, hogy vállalatának szüksége van-e az újításra és az újí­tás megvalósítható-e. Nem szabad olyan újítási javaslatot elfogadni, amelyre a vállalatnak nincs szüksége, pl. ha az a vállalatnál nem való­sítható meg. Viszont nem szabad elutasítani az olyan újítási javas­latot, amely csak perspektivikusan érdekli a vállalatot. A javaslat el­bírálásánál a népgazdasági szükségleteket, a továbbfeldolgozó ipar szükségleteit is figyelembe kell venni, tehát az újítási javaslatot a szé­lesebbkörű összefüggések szempontjából is vizsgálni kell. Előfordul­hat, hogy a javaslat a vállalatnál csak jelentéktelen eredményt hozna, ugyanakkor azonban a továbbfeldolgozó vállalatoknál komoly meg­takarítást eredményezne. Ilyenkor helytelen lenne a javaslatot el­utasítani. Ezzel kárt okozna az elbíráló mind a népgazdaságnak, mind az újítónak. A vezető határozatában térjen ki a vállalatnál történő megvalósítás kérdésén kívül a szélesebbkörű megvalósítás kérdéseire is. tehát intézkedjék a javaslat szélesebbkörű megvalósítása iránt. Keresse meg az érdekelteket, esetleg terjessze fel a javaslatot a fel­sőbb szervekhez. A vezető semmiesetre sem mechanikus aláíró szerv, hanem a javaslat igazi gazdája, aki annak minden részletével, hatá­sával tisztában kell, hogy legyen. A vezető határozatának alapossága vagy felelületessége a legtöbb javaslat további sorsára döntő. Az újítások elfogadását illetően uta­lunk még a 6. S. kapcsán elmondottakra. Üj intézkedés a b) pont, amely kimondja, hogy a vezető — amennyiben a benyújtott újítási javaslatot kísérletre vagy megvaló­sításra elfogadja —az újítóval kísérleti vagy megvalósítási szerződést köt. A szerződéskötéssel kapcsolatos tennivalókat a 8. §. szabályozza és az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az előzőekben ismertettük. A vezetőnek a kísérleti vagy megvalósítási szerződés alapján gon­doskodnia. illetve biztosítania kell. hogy a kísérletre utalt javaslatok kivitelezése határidőre történjék. A kísérletnél a vezető írásbeli uta­sítást ad ki az illetékes osztály, vagy üzem, vagy dolgozó felé, amely­ben utasítja az illetékeseket a kísérlet határidőre történő elkészítésére. Az utasítással egyidőben biztosítani köteles a kísérlet elvégzéséhez 117

Next

/
Thumbnails
Contents