Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
1957. november 1-e. A vezető a megvalósításban a közreműködőkneik az újítónak járó 10 000 forint újítási díj 60 százalékát állapítja meg. Ezek szerint a közreműködőknek összesen 6000 forint jár, amelyből 3000 forintot (50 százalékot) 1958. áprilisában és a fennmaradó 3000 forintot (további 50 százalékot) 1958. novemberében kell kifizetni. Megtörténhet, hogy a kísérletben és a megvalósításban különböző dolgozók az elismert közreműködők. A vezető határozata alapján a kísérletben közreműködők a megállapított közreműködői díj 20 százalékát és a megvalósításban közreműködők a további 80 százalékot kapják. A fenti példát véve alapul a 6000 forint 20 százalékát, vagyis 1200 forintot a kísérletben közreműködőknek az újítóval történt szerződés megkötése után 8 napon belül kell folyósítani, míg a megvalósításban közreműködőknek 1958. áprilisában kell folyósítani a 6000 fonint 80 százalékának, 4800 forintnak az ötven százalékát (2400 forintot) és a további 50 százalékot (2400 forintot) a gazdasági év lejárta után, 1958. novemberében kell folyósítani. Ugyancsak így kell eljárni, ha a kísérletnél és a megvalósításnál ugyanazok a dolgozók az elismert közreműködők, vagy csak egyesek azonos személyek. A közreműködői díj együttes összege mindig az első gazdasági év után járó újítási díj 50—100 százaléka lehet. A közreműködők nem tarthatnak igényt további közreműködői díjra, ha a második gazdasági év eredményesebb az első gazdasági évnél. Ezen szakasz helyes gyakorlati alkalmazására ad útbaigazítást az OTH vonatkozó elvi döntése, mely az Újítók Lapja 1958. február 20-i számában jelent meg: „Az újítás kísérletezésének sikerét, illetőleg a megvalósítást legeredményesebben előmozdító dolgozókat közreműködői díjban lehet részesíteni. Általában kívánatos, hogy a megvalósító szerv vezetője nagyobb jelentőségű javaslatok kísérletezésében és bevezetésében legeredményesebben közreműködő fizikai és értelmiségi dolgozókat közreműködői díjban részesítse. Helyesen jár el a megvalósító szerv vezetője, ha nagyobb jelentőségű javaslatok esetén már előzetesen a dolgozók tudomására adja, hogy a legeredményesebb közreműködőket díjazásban fogja részesíteni. Ilyenkor természetesen a jogosultak személye és a részesedés aránya tekintetében határozni még nem lehet. Előzetes értesítés hiányában is lehet a legeredményesebb tevékenységet kifejtő közreműködőket díjazásban részesíteni. Kisebb jelentőségű javaslatok esetén közreműködői díjat általában nem kell folyósítani, de az ilyen javaslatok kísérletezésében, illetőleg bevezetésében közreműködők is díjazhatok akkor, ha az általuk — akár kötelességszerűen kifejtett — tevékenység kiváló eredményt hozott.” Az újítási rendelet — az eddigi tapasztalatok szerint — általában beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Visszásságok mutatkoznak azonban a közreműködők díjazásával kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában. Egyrészt túlzott szigorúság, másrészt lazaságok tapasztalhatók. Volt olyan példa, hogy az igazgatónak felettes 112
