Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
Szerve közreműködői díjat állapított meg, noha az igazgató „legeredményesebb tevékenysége” abban merült ki, hogy az újítás bevezetését nem akadályozta. Másutt viszont akkor sem fizettek közreműködői díjat, amikor a dolgozók öntevékeny munkájával vált csak lehetővé a bevezetés előtt álló komoly akadályok leküzdése. A helyes gyakorlat kialakítását célozza az Országos Találmányi Hivatalnak a közreműködői díjjal kapcsolatos fentebb ismertetett elvi állásfoglalása. A nagyobb jelentőségű (például import-megtakarítást lehetővé tevő vagy százezer forinton felüli népgazdasági eredményt hozó) javaslatok bevezetése általában több személy komoly tevékenységének kifejtését igényli. Indokolt tehát az ilyen javaslatok bevezetésében legeredményesebb tevékenységet kifejtő dolgozókat közreműködői díjban részesíteni. Sőt, az ösztönzés fokozása céljából akkor jár el helyesen a vezető, ha már előre, tehát a közreműködői tevékenység kifejtése előtt a dolgozók tudomására adja. hogy a legeredményesebb tevékenységet kifejtő dolgozókat díjazásban fogja részesíteni. Eredményes kísérletnél közreműködők díjazására csak a javaslat megvalósítására vonatkozó szerződés megkötése után kerülhet sor. A megvalósításban legeredményesebben közreműködők személyének és részesedésük arányának megállapítására pedig — a helyi szakszervezet és az újító javaslata alapján — csak a megvalósítás befejezése után kerülhet sor. A helyi szakszervezet állásfoglalása biztosítéka az ügyintézés tisztaságának, tehát annak, hogy egyrészt olyan dolgozók kapjanak közreműködői díjat, akik legeredményesebben működtek közre, másrészt, hogy ne kapjanak díjazást olyanok, akik a javaslat bevezetésében nem. vagy nem megfelelően működtek közre. A szakszervezeti bizottság állásfoglalása alkalmas annak a sok rosszindulatú híresztelésnek megszüntetésére. illetőleg megelőzésére, amelyek egyes vállalatoknál a közreműködői díj kifizetésével kapcsolatban tapasztalhatók voltak. Egészen természetes, hogy közreműködői díjban a fizikai és értelmiségi dolgozók egyaránt részesülhetnek, ha egy-egy javaslat bevezetésében eredményes tevékenységet fejtettek ki. A vezető nemcsak akkor állapíthat meg közreműködői díjat, ha erre vonatkozóan előzetes ígéretet tett. Ilyen ígéret hiányában a kifejtett tevékenység utólagos mérlegelése alapján is fizethet közreműködői díjat. Kisebb jelentőségű, helyi problémákat megoldó, egyszerű javaslatok bevezetéséért azonban általában nem indokolt közreműködői díjat fizetni. Természetesen ez a szabály sem érvényesül mereven, mert ha az ilyen javaslat bevezetése során kifejtett tevékenység eredményeként a vállalatnál kiváló eredmény jelentkezik, közreműködői díj folyósításának nincs akadálya. A közreműködői díjra vonatkozó rendelkezések céljukat, tehát a javaslatok gyors és maradéktalan bevezetését akkor érik el, ha a vezető szem előtt tartja azt az elvet, hogy a közreműködői díj 8 Kézikönyv — 14/21 F 113
