Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

Bevezetés. A tízéves újítómozgalom

Számos panasz, vita és döntőbizottsági ügy tapasztalatait összegeztük, ezeket összehasonlítottuk a csehszlovák elvtársak hasonló tapasztalataival és közösen kerestük a feltűnően azonos jellegű hibákkal szemben a megoldást. A megoldás alapelveit 1956. októberében a cseh elvtársakkal együttesen alakítottuk ki és azoknak egymástól függetlenül történt részletesebb kidolgozása után, 1957. áprilisában újból egyeztettük, felhasználva minisztériumainknak és a SZOT-nak időközben beérkezett észrevételeit is.

Káros jelenségek és hibák

Az alábbiakban megkíséreljük elemezni azokat a káros jelenségeket és hibákat, amelyek újítómozgalmunkban jelentkeztek és amelyekről részben a statisztika segítségével, részben közvetlen megfigyelésekkel szerezhettünk tudomást.

A mozgalom eredményeinek elemzésénél a közvetlen ellenőrzésből és az ügyek operatív intézéséből folyó tapasztalatokon felül jelentősége van az olyan statisztikának is, amely alkalmas annak megvilágítására, hogy a mozgalom helyes vagy helytelen irányban fejlődik-e. Sajnos 1956-ig ilyen statisztika nem állt rendelkezésre. Ennek következménye az, hogy a mozgalom számottevő gazdasági eredményeit nem tudjuk kellő biztonsággal számításba venni, azokat kimutatni és igazolná. Emiatt a múltban az egész mozgalmat nem egyszer lebecsülték, jelentőségét, eredményeit kétségbe vonták. A rendelkezésre álló, nem teljes adatokat az OTH saját észrevételeivel és számításaival egészítette ki. Így készítette el az 1956. évi statisztikát, amely az 1956. I. félévi eredmények kétszeresét véve, elemzésre már alkalmassá vált. Ebből mindenek előtt a következők állapíthatók meg:

Az évi 130 00 bevezetett javaslat közül igen kevés a nagy jelentőségű és az országos jelentőségű, vagyis olyan javaslat, amelyek eredménye évi 1 millió forintnál nagyobb, illetőleg évi 100 000 Ft és 1 000 000 közötti összeget ér el. Ezek mintegy 1,6%-át teszik ki csupán az összes bevezetett javaslatnak. Ezzel szemben a gazdasági eredményt, amely megtakarításból, többtermelésből és egyéb eredményekből áll, kb. 50%-ban e csekély számú javaslat biztosítja. Az 1,1 milliárd Ft évi összes megtakarításból 180 milliót (16,3%) az országos jelentőségű és 291 milliót (26,5%) a nagy jelentőségű javaslatok eredményeznek (összesen 42,8%). A 950 millió forintot kitevő többtermelésből pedig 225 millió forintot (22,7%) eredményeznek az országos jelentőségű javaslatok, 300 milliót (31,6%) a nagy jelentőségűek (összesen 54,3%). Látható, hogy ez a két csoport teszi ki az egész mozgalom által biztosított eredményeknek kereken a felét. Nyilvánvaló, hogy ha ezt a kis hányadot egyrészt sikerül megnövelni, másrészt annak bevezetését meggyorsítani, a népgazdasági összeredmény nagymértékben növelőt