Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
tevőinek. Ügyeljenek arra az üzemi bizottságok, hogy egyetlen elutasított javaslatot se zárjanak addig le, amíg a javaslattevőt meg nem győzik az elutasítás okáról. 2. Vezetőállású dolgozók — igazgató, főmérnök, főkönyvelő stb. — újítási javaslatát a közvetlen felettes szervhez — iparigazgatóság stb — kell felterjeszteni elbírálás végett. Ha a felettes szerv a javaslatot elutasítja, akikor a vele párhuzamosan működő szakszervezeti szervhez lehet panasszal fordulni. Pl. ha az iparigazgatóság utasította el a javaslatot, ez esetben a javaslatot megtevő dolgozót alkalmazó vállalat üzemi bizottságának felettes szervéhez — a szakszervezet területi bizottságához — kell a panaszt benyújtani. Amenynyiben a szakszervezetnek egy adott területen nincs területi bizottsága, úgy a szakszervezeti központhoz lehet panasszal élni. Az említett szakszervezeti szerveknek hasonló módon kell az újításokkal kapcsolatos panaszok megvizsgálását végezni, mint az az 1. pontban részletesen le van írva. 3. A rendelet 8. §-árnak 5. szakasza szerint nagyobb jelentőségű vagy több vállalatot érintő újítási javaslatok kísérletére, ill. megvalósítására az illetékes miniszter is köthet szerződést. Ha ilyen esetben merül fel a panasz — pl. kísérleti szerződést kötöttek, mely után a javaslat elutasítást nyert — mindig a szakszervezeti központnak kell a panaszt megvizsgálni. Ez nem jelenti azt, hogy a javaslattevő az üzemi bizottsághoz vagy a területi bizottsághoz nem fordulhat panasszal. Az említett szerveknek kötelessége azt megvizsgálás. illetve elintézés céliából a szakszervezeti központhoz továbbítani. Ha azonban az iránvító szerv — igazgatóság, minisztérium — közvetlen hatáskörére, ill. munkájára vonatkozóan adnak be úiítási javaslatot, és ezt a vezető elutasítja, akkor a «helyi szakszervezet«. tehát a minisztérium, vagy igazgatóság szakszervezeti bizottságához lehet panasszal fordulni. 4. Amennyiben a munkakör kötelesség kérdésében merül fel vita a iavaslattevő dolpozó és az elbíráló vezető között, ezt a felettes gazdasápi szerv dönti el. (Rendelet 14. § 2. bekezdése.1 Ez nem zárja ki azt. hogy a iavaslattevő a helvi szakszervezethez forduljon panasszal. A szakszervezet ez esetben is javaslatot tehet, mely alapján az egyszemélyi elbíráló megváltoztathatia előző véleményét. Ha azonban ez nem történik meg, és az ügy a felettes szervhez kerül döntésre, helves, ha a szakszervezet véleményét írásban az ügyhöz csatolják, amit a felettes szerv figyelembe vehet. Természetes, az üzemi bizottságnak is mérlegelni kell, hogy fennáll-e a munkaköri kötelesség. Az újítások kísérletezésére vagy megvalósítására vonatkozó szerződések megkötése után az újító és a megvalósító szerv között felmerülő viták polgári peres útra tartoznak. A peres eljárásokat azonban lehetőleg meg kell előzni, és gondoskodni a szerződés megvalósításáról. Ha azonban a szerződés valamely előírása a vállalt határidőre a szerződő felektől függetlenül, objektív körülmények kifolyólag nem valósítható meg, közösen egyezzenek meg — még ■L» « 'A. 101
