Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

I. rész. Újítások

elfogadása és megvalósítása tárgyában. Érdekvédelmi feladatok ezek, melynek eleget kell hogy tegyenek. Több esetben problémaként jelentkezett már, hogy különböző szervek — vállalat, felettes szerv, minisztérium — elutasítása esetén melyik szakszervezeti szerv a »■helyi szakszervezet«, amelyhez a panasszal lehet élni.

A »-helyi szakszervezet« általában az a szakszervezeti szerv — üzemi bizottság vagy területi bizottság —, amely az elutasító határozatot meghozó gazdasági szervvel paralell működik. Pl. vállalati egyszemélyi elbíráló elutasítás esetén az üzemi bizottság, a felettes szervnél — iparigazgatóságnál — történő elutasítás esetén a területi bizottság. Vannak eltérő esetek pl. a Bőripari, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete, ahol nincsenek területi bizottságok. Ez esetben — felettes szervnél történő elutasítás esetén — a szakszervezeti központhoz kell fordulni. Az alábbiakban részletesebben ismertetjük az ezzel kapcsolatos tennivalókat.

1. Amennyiben az újítást a megvalósításra illetékes vállalat — hivatal — egyszemélyi elbírálója — igazgató, főmérnök vagy elbírálói joggal felruházott más beosztású vezető — elutasította, mindenkor az elutasító vállalat — hivatal — üzemi bizottságához (szakszervezeti bizottságához) kell panasszal élni. Az üzemi (szakszervezeti) bizottságnak a panasz benyújtását követő legrövidebb időn belül — általában két hét — meg kell vizsgálnia, hogy az elutasítás indokolt-e, vagy jogtalan és népgazdasági érdekeket sért. A vizsgálat elvégzésébe vonjanak be megfelelő szakembereket, olyanokat, akik az adott terület legjobb műszaki vagy fizikai dolgozói. Ügyeim kell azonban arra, hogy azok a műszaki vagy fizikai dolgozók, kiknek előzetes szakvéleményei alapján volt a javaslat elutasítva, ne kerüljenek a vizsgálatot folytató bizottságba. Véleményüket helyes azonban kikérni és meghallgatni. A felülvizsgálatot végző bizottság — esetleg személy — helyes, ha szakvéleményét írásban rögzíti, és azt úgy adja át az üzemi bizottságnak. Az üzemi (szakszervezeti) bizottság, ha úgy látja a szakvélemény alapján, hogy az elutasítás indokolatlan volt, visszaadja az ismételt elbírálásra és csatolja hozzá a felülvizsgáló bizottság vagy személytől kapott szakvéleményt. Az újbóli elbírálást, amennyiben első esetben a főmérnök volt az elbíráló, a vállalat igazgatójának kell elvégezni, a javaslat visszaadását követő 8 napon belül. Ha az első elutasító határozatot a vállalat igazgatója hozta, akkor azt felül kell vizsgálnia és másodszor is döntenie kell.

Az üzemi bizottság javaslata a vállalat igazgatójára nem kötelező érvényű. Természetesen azonban, hogy ha az elutasítás helytelen volt, és általa a népgazdaság károsodik, meg kell azt változtatni és a javaslatot el kell fogadni. Ha az üzemi bizottság azt tapasztalja, hogy az egyszemélyi elbíráló több esetben elutasít jó újítási javaslatokat, abba ne nyugodjék bele, hanem forduljon a felettes szakszervezeti szervhez, amelynek segítségével indítsák meg az elbíráló felelősségre vonását, annak felettes szervénél. Ha azonban a javaslat elutasítása indokolt, azt meg kell magyarázni a javaslat-100