Zakariás Egon: A védjegy - A Magyar Kereskedelmi Kamara Reklám Kiskönyvtára 1. (Budapest, 1973)
IV. Védjegypolitika szükségessége és kialakítása a vállalatoknál
A nemzetközi lajstromozásra történő bejelentés menete: Az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott kérelmet a Nemzetközi Irodához továbbítják. Az Iroda a kérelmet megküldi az egyes tagországok nemzeti Hivatalaihoz, ahol azt megvizsgálják belső jogszabályaik alapján és ennek megfelelően adnak oltalmat vagy utasítják vissza a kérelmet. Az Egyezmény egyik legfontosabb rendelkezése, amely az egyes nemzeti bejelentésekhez viszonyítva előnyt jelent: az elsőbbségi jog. Ennek értelmében a hazai bejelentést úgy kell tekinteni, mintha az lenne a nemzetközi bejelentés időpontja és csak addig az időpontig vizsgálják a korábbi jogosultak védjegyeinek ütközését. Ez a kedvezmény 6 hónapos határidőn belül érvényesíthető. A nemzetközi védjegy oltalmi ideje 20 év, ami folyamatosan, időkorlátozás nélkül megújítható. Ha kereskedelempolitikailag olyan ország területén szükséges az oltalom megszerzése, amely nem tagja a Nemzetközi Irodának, akkor a Danubia Szabadalmi Iroda útján nyújtható be a kérelem. Magyarország a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1970. évi 18. számú törvényerejű rendeletével a Párizsi Uniós Egyezmény Stockholmban felülvizsgált szövegét ratifikálta. IV. VÉDJEGYPOLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE ÉS KIALAKÍTÁSA A VÁLLALATOKNÁL A védjegy értékének megteremtése és növelése érdekében határozott, konzekvens és állandó védj egy politikai koncepció kialakítása szükséges. A védj egy politikai koncepció kialakításánál figyelembe kell venni a termelési, értékesítési, minőségi és külgazdasági szempontokat, mert csak azok ismeretében fejtheti ki eredményesen a védjegy a megfelelő funkciókat. Három alapvető funkció különböztethető meg: kifejezi és tükrözi az előállítás helyét, vagyis az eredet megjelölésének a jelzője: az azonos, vagy hasonló rendeltetésű áruk megkülönböztetését szolgálja és végül — a vásárlót orientálja, hogy a fizetőképességének megfelelő árut vásárolhassa meg, vagyis üzletszerző. Ezeket a funkciókat azonban csak akkor láthatja el jól, ha az oltalmat élvező és használt (alkalmazott) védjegyhez egy megfelelő jogpolitikai, védjegypolitikai konstrukció és magatartás is fűződik. A védjegyjog hatása azonban nem általános, hanem specifikus azért, mert az áruk meghatározott csoportjára és meghatározott országterületre vonatkozik. Ennek értelmében a védjegyoltalom meghatározott területre és meghatározott árucsoportra terjed ki. A vállalati gazdasági céloknak a legjobban megfelelő védjegyrendszer kiépítése, szükséges feladat.
