Zakariás Egon: A védjegy - A Magyar Kereskedelmi Kamara Reklám Kiskönyvtára 1. (Budapest, 1973)
III. A védjegyek jogi oltalmának megszerzése és fenntartása
A TUNGSRAM szóvédjegyet az alperes 1 760 darab rádiókészüléken jogosulatlanul használta. A Fővárosi Bíróság első fokon eltiltotta az alperest a TUNGSRAM védjegy használatától, 50 000,- forint kártérítés megfizetésére kötelezte és elrendelte, hogy az ítéletet a Népszabadság c. napilapban az alperes költségére tegyék közzé. Az ítéletet mindkét fél megfellebbezte. A felperes fellebbezésében a marasztalási összeg felemelését kérte. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésnek helyt adott és 100 000,forintra emelte a kártérítés összegét. Az ítélet indokolásából megállapítható, hogy a felperes, azaz az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, az alpereshez intézett levelében félreérthetetlenül közölte: a TUNGSRAM védjegynek rádiókészülékeken való felhasználásához nem járul hozzá. Megállapítja, hogy az alperes TUNGSRAM védjeggyel ellátott 1 000 darab rádiókészüléket exportált Hollandiába, a többit pedig belföldön értékesítette az Alkalmi Áruházban, amiből nyilvánvaló az a következtetés, hogy a rádiókészülékek minősége nem volt megfelelő. Az alperes a felperes lajstromozott védjegyére vonatkozó kizárólagos használati jogot megsértette, jogellenesen járt el, ezért kárt okozott. Rosszhiszeműen járt el, mert tudta, hogy a védjegyjogosult kizárólag a felperes. Az ítélet hangsúlyozza, hogy népgazdasági szempontból is helyteleníthető az alperes magatartása, amikor olyan árut hozott forgalomba a külföldi piacon, amelyet nem a felperes gyártott és ezáltal a TUNGSRAM védjegy jó hírét rontotta. A Kohó- és Gépipari Minisztérium területén hatályos a védjegyek használatáról szóló 65.258/65 (XI. 13.) KGM-KKM sz. utasítás, amely előírja, hogy mielőtt új védjegyet vezetnek be, védjegykutatást kell végezni, illetve végeztetni ott, ahová a vállalat exportálni akar. A kutatást a Danubia Szabadalmi Iroda útján lehet elvégezni. 4. Nemzetközi oltalom megszerzésének alapelvei A védjegyhez fűződő jog territoriális jog, ami annyit jelent, hogy az egyes bejelentések csak az adott ország területén biztosítanak oltalmat. A védjegy politikai megfontolások alapján — amiről a későbbiekben még bővebben lesz szó — kell eldönteni, hogy milyen országokban szükséges az oltalom megszerzése. Ebben a vonatkozásban ismerni kell a Madridi Megállapodás által biztosított jogokat. A nemzetközi bejelentésnek alapvető előnye, hogy a hazai bejelentés alapján, egyetlen kérelemmel több országban szerezhető oltalom. Ezek között az országok között szerepel olyan is, amely a magyar külkereskedelmi érdekek szféráján kívül esik, de ezek száma elenyésző. A viszonylag alacsony eljárási illeték mindenképpen indokolja a nemzetközi bejelentést. A Madridi Megállapodás tagországai: Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Egyesült Arab Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Lichtenstein, Luxemburg, Monaco, Marokkó, Német Szövetségi Köztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, San Marino, Tunisz, Vietnam és Magyarország. 14
