Zakariás Egon: A védjegy - A Magyar Kereskedelmi Kamara Reklám Kiskönyvtára 1. (Budapest, 1973)

III. A védjegyek jogi oltalmának megszerzése és fenntartása

Oltalomban azok a megjelölések részesülhetnek, amelyek áruknak, vagy szolgáltatá­soknak egymástól való megkülönböztetésére alkalmasak. A döntő szempont tehát a megkülönböztetésre való alkalmasság. A védjegytörvény egyrészről meghatározza, hogy melyek azok a megjelölések, amelyek oltalomban részesülhetnek, másrészről meghatározza azokat a megjelöléseket, amelyek oltalomra nem alkalmasak. a) Lajstromozhatók: szó, szóösszetétel, ábra, kép, színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat, hang, fényjel és ezek kombinációja. b) Oltalomra alkalmatlan megjelölések: megtévesztésre alkalmas, jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköző, másnak személyhez fűződő jogát sértő, közismert védjegybe ütköző jelzések, melyek belföldön nincsenek lajstromozva, címerek, nemzetközi szervezetek nevei vagy rövidítései, zászlók. A védjegyoltalom megszerzésének módja lehet a jogutódlás és a szerződés útján való átruházás. A korszerű jogelméletnek megfelelően, az új védjegytörvény lehetőséget biztosít, hogy a szükséges feltételek megléte esetében a felek megállapodjanak a jogosultság átruházásában. Ennek a megállapodásnak kizáró feltétele a fogyasztó megtévesztése. A védjegyoltalomra vonatkozó jogosultságot kérvény formájában az Országos Talál­mányi Hivatal Védjegy osztályához kell benyújtani. A Hivatal abszolút és relatív újdonság vizsgálatot végez és ha ezeknek eredménye kielégítő, akkor a kérelem tárgyát képező jelzést a lajstromba bevezetik és a Hivatalos lapban közzéteszik. A kérelmező jogainak igazolására lajstrombizonyítványt kap. 2. A védjegyjogosultság fenntartása A bejelentéssel kezdődik a védjegyoltalom és 10 évenként lehet megújítani. Az illeték befizetésén túlmenően, a megújításra vonatkozó kérelmet kell benyújtani, amelyben a lajstromszámot is közölni kell. A megújításra vonatkozó kérelem az oltalmi idő lejárta előtt 12 hónappal és a lejárat napjától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Az oltalmi idő után benyújtott kérelemnél illeték pótlékot kell fizetni attól függően, hogy mennyi a késedelem. 3. Védjegybitorlás és következményei Párizsban található a világ egyetlen olyan múzeuma, ahol a védjegybitorlással kapcsolatos tárgyakat kiállították. Ebben a múzeumban láthatók régi római amforák, amelyekben bort tároltak. Az amforák kupakjain írásjelszerű ábrák találhatók, amelyek megtévesztőek, mert egy elismert borkereskedő jelzéseit utánozzák. A kétezer évvel korábban élt borhamisító is az akkor ismert jelzéssel kívánt magának jogtalan üzleti előnyt szerezni. A hamis megjelölések alapján a korabeli vevő az általa elképzelt esetleg már ismert áru helyett, hamisítványt vásárolt.

Next

/
Thumbnails
Contents