Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)

V. Védjegyek összetéveszthetősége a magyar jogban

szórészek alkalmasak. Viszont a „diar” és a „derm” szórészek hangzásukban, ejtésükben, jellegükben élesen elhatárolhatók, még szótagjaik száma sem azonos. Az összetéveszthetőség megítélésénél azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fantáziamegjelöléshez milyen jelentéstartalom kapcsolható. A gyakorlatban ugyanis rendszerint az eredetileg értelmetlen kifejezések is értelmes jelentést kapnak az állandó használat során. Helyesen hivatkozott a kérelmező arra, hogy a „derm” szórésznek ismert jelentése van, a bőrre utal, a bőrrel kapcsolatos (lásd pl. cferraűtoiógia, cferraatológus). Ezért a gyakorlatban a korábban lajstromozott védjegyet általában a bőrrel kapcsolatos készítményekkel lehet összefüggésbe hozni. Ez a körülmény is csökkenti a kétfajta megjelölés összetéveszthetőségét. (Pkf. IV. 21. 154/1977.)

Bár a Legfelsőbb Bíróság határozata elsősorban nyelvtani indokokra támaszkodik, mögöttes szempontként itt is fel lehet fedezni, hogy a bíróság a védjegy egyes elemeihez fűződő asszociációs hatást is figyelembe vette. Ezen felül a határozat figyelemre méltó utalást tartalmaz a védjegyhez fűződő jelentéstartalomra is, az erről szóló bírósági megállapítás, az asszociációs hatás egy másik megközelítési módja.

c) Az eddigiekben a védjegyekkel kapcsolatos olyan jogvitákat tárgyaltunk, amelyeknél az államigazgatási szerv, ill. a bíróság a védjegy bejegyzése alkalmával azt vizsgálta, hogy a később bejelentett védjegy a korábbi védjegybe ütközik-e vagy sem, más szóval, hogy ahhoz összetéveszthetőségig hasonló-e.

Az összetéveszthetőség kérdése, ill. annak vizsgálata felmerülhet azonban a védjegy belajstromozását követően is, amikor is a védjegytörvény 35. §-a alapján ez okból is bárki kérheti a védjegy törlését. Ha pedig a két védjegy összetéveszthetőségét állapítják meg, akkor a bíróság a későbbi védjegy lajstromozásának törlését rendeli el.

94