Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)

III. Védjegy és marketing

bői 30 válasz) is csak a legkevésbé lényeges harmadik szót, a „Fórum”-ot cserélte fel (Kiváló Áruk Jelzése, Kiváló Áru Fajta stb.), ezért az imágóvizsgálati jelentés indokoltan mondja, hogy végeredményben ezek a feleletek is helyes válaszként fogadhatók el.

II. A KÁF embléma funkciója-Az imágóvizsgálat második témája annak tisztázása volt, hogy miként vélekedik a fogyasztó a KÁF embléma funkciójáról. E vonatkozásban a kérdőíven a következő kérdés szerepelt: „Tudomásunk szerint ennek a jelzésnek (KÁF) mi a célja és mit jelent?”

(E kérdés vonatkozásában persze már csak azoknak a személyeknek válaszai voltak feldolgozhatok, akik ismerték a KÁF emblémát, vagyis az összes megkérdezettek 82,4%-ának válaszai.)

A KÁF embléma céljára adott válaszok közül 51% szerint az embléma a vevő tájékoztatását segíti elő, 22% szerint a gyártó vállalat számára reklám, 5% szerint a bolti forgalom növelését szolgálja, 1% egyéb célokat jelölt meg, 21% nem válaszolt.

A demoszkópiai vizsgálati jelentés megállapítása szerint ezért a KÁF emblémát ismerő vásárlók közül minden második helyesen látja annak célját: a fogyasztók tájékoztatását. A további sorrend is reálisnak tekinthető, minthogy az embléma nem általában ösztönöz vásárlásra, hanem választási lehetőség esetén egyegy konkrét cikkre (azaz valamely gyár termékére) irányítja a figyelmet.

A KÁF embléma jelentésére adott válaszok közül 92% szerint az különlegesen jó minőséget fejez ki, 2% szerint az áru szépségét, szép kivitelét fejezi ki, 2% szerint új terméket jelöl, 1 % szerint a csomagolás kiválóságát mutatja, 3% nem válaszolt.

A KÁF embléma jelentése tekintetében a demoszkópiai vizsgálat arra mutat rá, hogy valójában a megkérdezett személyek által adott valamennyi válasz helyes, mert az embléma mind a négy jelentéstartalomnak megfelel.

41