Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Ötödik fejezet. A szerzői jog korlátozásai
vek hű többszörösítésének mechanikai vagy optikai készülékek segítségével történő bemutatására tudományos, ismeretterjesztő vagy iskolai célokra történő előadások keretében, az előadás tárgyának szemléltetése céljából (62. § 4. pont). m) Nincs szükség a szerző engedélyére a fényképészeti művekkel kapcsolatban a fent k) és l) alatt felsorolt esetek egyikében sem, ha a fényképészeti művek a felsorolásban megjelölt közérdekű célokra, a korlátozások keretei között nyernek felhasználást (71. §). n) Nincs szükség a szerző beleegyezésére az olyan filmtudósítások felvételéhez, amelyek valamely történelmi vagy időszerű eseményről készültek, ha az esemény fényképezésénél írói vagy zenei művek adattak elő vagy egyéb, a szerzői jog oltalma alatt álló művek (pl. képzőművészeti vagy iparművészeti alkotások) kerültek felvételre. Ez a korlátozás nem szerepel a törvényben, mert a törvény megalkotásának idején hangos filmhíradó még nem volt. A gyakorlat a magyar írók és zeneszerzők önkéntes hozzájárulásán nyugszik. Ha a hangos híradó előre megtervezett módon készül, ha tehát tudja, milyen művek kerülnek a hangos híradóra, az engedélyt meg kell szerezni, a szerzői jogdíjat ki kell fizetni. (16. sz. ítélet.) o) Nincs szükség a szerző beleegyezésére ahhoz sem, hogy a megjelent írói, zenei vagy képzőművészeti alkotások műpéldányait akár ingyenesen, akár ellenértékért kikölcsönözzék. p) A szerző engedélye nélkül jogot ad a törvény (6. § 10. pont, 46. §, 65. §, 71. §, 76. §) arra, hogy bárkinek művét harmadik személy felhasználhassa abból a célból, hogy új, eredeti, a régitől teljesen független művet alkosson. Ennek a törvényes rendelkezésnek a szövegezése roppant bonyolult. Az elhelyezése sem történt szerencsésen, figyelemmel arra a különös jelentőségre, amellyel ez a rendelkezés bír. A törvény 6. §-a azokat a tilos cselekményeket sorolja fel, amelyek a szerzői jog bitorlásának minősülnek. A 6. § 10. pontja különösen felsorolja, hogy a szerző beleegyezése nélkül nem lehet a művet igénybevenni mozgófényképészeti mű céljaira, nem lehet átdolgozni, átalakítani, általában felhasználni. Ennek a roppant hosszú, részletezéseket tartalmazó mondatnak utolsó függeléke — szinte odavetetten azt mondja, hogy a mű utánképzései ugyanabban az alakban vagy más alakban, jelentéktelen változtatásokkal szintén tilosak. Mégis, ha az utánképzés eredményeid üAv'Äii
