Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
A sikeres filmzenei alkotás a film nagyszámú nyilvános előadásában és ezen előadások után befolyó jelentősebb zeneszerzői jogdíjban is jutalmát nyeri. A balsiker: a kisszámú nyilvános előadás a szerzői jogdíj csökkentett mértékében jelentkezik. A filmes!tés jogát a képzőművészet és iparművészet alkotá-. sának szerzőitől is meg kell szerezni, ha ezeket az alkotásokat a filmmű kialakításánál a film vállalkozója igénybe veszi. A filmesítésre vonatkozó kizárólagos szerzői joghoz tartozik a szerzőnek az a joga, hogy megengedje megfilmesített művének újbóli felhasználását második vagy harmadik filmmű alkotása céljaira. A gyakorlati életben sűrűn fordul elő, hogy a szerzőtől a filmvállalkozó a mű egyszeri megfilmesítésére vonatkozó jog mellett megszerzi a mű ismételt megfilmesítésére vonatkozó jogosítványt is. Ilyenkor a filmvállalkozó felhasználhatja az első filmfelvétel jelentős részeit és csak kiegészítő új filmrészek alkotására van szükség (remake). Idevonatkozó szerződéses kikötés hiányában a jogszerzőt csak egyetlen film előállítására vonatkozó jog illeti meg. A „remake” jogot a filmvállalkozó és a szerzők együttesen értékesítik, mert nemcsak az író és zeneszerző alkotásai, hanem a filmgyár felvételei is felhasználásra kerülnek. Magyarországon ezt a kérdést ugyanilyen értelemben szabályozza a szerzők és a filmvállalat között létrejött kollektív szerződés. A filmesítés jogát értékesítheti a szerző korlátoltan (egy nyelvterületre vagy többre, geográfiailag más szempontok szerint korlátozva, időbelileg az évek meghatározott számára, egyetlen film vagy több film elkészítésére) is. Átruházhatja a szerző műve filmesítésének világ jogát is, időbeli és területi korlátozás nélkül. Ebben az esetben azonban — ért' hető módon — a szerzői jogdíj az egyszeri filmesítési jogdíjnak többszörösét, gyakran sokszorosát teszi ki. 71
