Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
/ - e'A écíf C-»' alkotásánál a zenét az események jellegzetes aláfestésére vagy a cselekmények jellemzésére használják fel. Ennek körében a szereplő személyek számára énekes vagy zenei előadás anyagát is nyújthatja. A filmesítés jogához tartozik még az elkészült filmszalag forgalomba helyezésének joga is. Ezt a jogot a szerző rendszerint a szerződés megkötésekor ruházza a filmet elkészítő vállalatra. Nem tartozik azonban a megfilmesített zene szempontjából a filmesítés jogához a filmszalagra rögzíteff~zenének a film vetítésével egyidejűleg eszközölt nyilvános előadási joga. Ezt a nyilvános előadási jogot a filmvállalkozónak, illetőleg a filmet vetítő színháznak a zene szerzőjétől külön meg kell szereznie. Találkozunk azzal az ellenvetéssel, hogy nem okszerű a film körüli jognak két részre bontása: filmesítési jogra és nyilvános előadási jogra. A film alapját képező" írói mű és a forgatókönyv szerzője szempontjából ez az élet gyakorlatában — egyelőre — nem is merült fel. Mert a nyilvános előadás jogát az alapulfekvő írói mű szerzője és a forgatókönyv szerzője a filmesítés jogával egyidejűleg a filmvállalkozóra ruházza. Nem így a zeneszerző. A zeneszerző a filmesítési jog kapcsán csák a felvétel jogát, a filmszalag elkészítésének és forgalomba helyezésének lehetőségét engedi at. A filmre rögzített zene nyilvános előadási jogát a zeneszerző át sem ruházhatja a filmvállalatra, mert szinte mindegyik zeneszerző tagja a nyilvános előadási szerzői jogdíj beszedését végző nemzetközi szövetségben működő szerzői tömörüléseknek. Tagsági minősége pedig azzal kezdődik, hogy a szerzői tömörülésre ruházza minden addigi és a jövőben alkotandó művének nyilvános előadási szerzői jogát. Következőleg e jog fölött kizárólag a szerzői tömörülés rendelkezhetik. Magyarországon korábban a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete végezte ezt az értékesítési funkciót, 1953. január 1. óta a Szerzői Jogvédő Hivatal feladatainak egyike ez a tevékenység is. A szerzői jogdíj, melyet a filmesítési jogért a zeneszerző kap, nálunk viszonylag szerény. A filmvállalat a maga számvetésében, a zeneszerző terhére mérlegeli a színházak által fizetendő nyilvános előadási szerzői jogdíjat is. Ez a szerzői jogdíj a filmszínházak által a bruttó jegybevétel bizonyos százalékában jelentkezik, amit a filmszínházak minden országban a zeneszerzők erre kijelölt tömörüléséhez, nálunk ezúttal a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz fizetnek be. 70
