Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok

lehetőségeit úgy sorolja fel a törvény, hogy abba minden jövő lehetőség is beilleszthető legyen. Z'/fwZt-A szerző érdekében mondja ki a 98/195íT (IV. 21.) M. T. számú rendelet 3. § (3) bek., hogy a kiadó a szerzővel legfeljebb négy év időtaidamára köthet szerződést. A rendelet megjelenése előtt kötött szerződések hatályát ugyanezen rendelet 13. §-a a rendelet hatálybalépésétől számított négy évre korlátozza, amenvnyiben a szerző négy év elteltével még életben van. A tankönyvkiadásra vonatkozóan az illetékes miniszter eltérő szabályokat is állapíthat meg. A 2/1959. (I. 18.) M. M. számú rendelet szerint tankönyvre vonatkozó kiadói szerződést az érdekelt felek legfeljebb hat év tartamára köthetnek. Önként értetődik, hogy a kiadói szerződés lejárta után — ha új kiadást tervez a kiadó — újabb szerződést kell a szerzővel kötnie.') ^ r

1. Közzététel

(Szjt. 1. §, 5. §, 6- §, 1. pont, 18. §, 45. §, 60. §, 64. §, 73. §)

Közzététel: a mű lényeges tartalmának legelső nyilvános közlése. Amíg a mű lényeges tartalma a szerző beleegyezésével közzétéve nincsen, tilos annak a nyilvánosság elé terjesztése.

A magyar törvény a közzététel fogalmát nem állapítja meg.

Jelentős személyiségi, erkölcsi joga, de anyagi érdeke is a szerzőnek, hogy művének tartalmát sem ismertetés, sem bírálat keretében nyilvánosságra ne hozzák korábban, mint ahogy arra a szerző engedélyt adott. Kiadás alatt álló regény vagy költeményes kötet, nyilvános előadás küszöbén álló színpadi mű elveszti első nyilvánosságra hozatalának varázsát és a közönség részéről tanúsított érdeklődés lendületét A ha a~inű megjelenése vagy előadása előtt annak lenyeges tartalmát a szerző engedélye nélkül közzéteszik.

Számos indokolt panasz merült fel a múltban a színpadi mű vek szerzői részéről, ha a 1 főpróbaL utánAde az első hivatalos bemutató előadás előtt, a bemutató délutánján megjelent ..esti napilap” — bírálat keretében — ismertette a mű tartalmának lényegét. A bírálat sokszor lesújtó volt és a bemutató közönségét a legkedvezőtlenebb módon befolyásolta.

A közzétételre nem jogosít az sem, ha valaki írói vagy zenei mű kéziratának vagy más műpéldányának jogosan került birtokába, például úgy, hogy a szerzőtől ajándékba kapta.