Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
Képzőművészeti (festmény, szobor) alkotásra ez nem áll. Ennek igázoTtTuTajdonosa — ellenkező kikötés híján — jogosít arra. hogy a tulajdonos azt közzétegye: a nyilvánosságnak bemutassa. De ha a műpéldány jogtalanul jutott valaki birtokába, a közzétételre az ilyen személy" nincs jogosítva. A közzététel kizárólagos joga a szerzőt, érthető módon, csak egy ízben illeti meg. Ha a műpéldányok teljesen elkeltek és a mű "Hosszabb időn át nem került a közönség elé, későbbi újbóli nyilvánosság elé tárása már nem közzététel, mert e fogalom alatt mindig a legelső közlést kell érteni. Közzététel nemcsak a mű többszörözése, lényeges tartalmának nyomdai úton történő ismertetése útján, hanem nyilvános előadás, rádióleadás és kiállítás útján is megvalósítható. (Költemény elszavalása, kép kiállítása.) Az engedély nélküli közzétételt az írói művekre nézve a Szjt. 5. § és 6. § 1. pontja a szerzői jog bitorlásának minősíti. A szerzői jog bitorlása akkor van befejezve, amikor valamely műnek a törvény ellenére többszörösített első példánya vagy a jogosulatlan utánképzésnek első példánya elkészült, vagy a művet közzétették vagy forgalomba helyezték. A más által készített példánynak vagy a példány lényeges tartalmának közzététele is bitorlás. A közzététel tilalmát a zeneművekre nézve a Szjt. 45. §, a képzőművészeti alkotásokra nézve a Szjt. 60. § és 61. §, a meg-i rendelt arcképek és szoborképmásokra nézve a Szjt. 64. §, a szövegképekre és a törvény ötödik fejezetében tárgyalt egyéb művekre a Szjt. 67. §, végül a mozgófényképészeti művekre nézve a Szjt. 73. § tartalmazza. Még a műre vonatkozóan létrejött kiadói, nyilvános előadási vagy egyéb értékesítési szerződés sem jogosítja fel az értékesítő vállalatot, hogy bírói ítélettel szorgalmazza, a szerzödés alapján a mű kéziratának vagy a képzőművészeti alkotásnak kiszolgáltatását, ha a szerző annak közzétételéhez — alapos okból — hozzájárulását megtagadja. A bírói ítélet legfeljebb az okozott kár megtérítésére kötelezheti a szerzőt. Természetesen a szerzői magatartásnak őszintének és alaposnak kell lennie, különben a joggal visszaélne^ amiben őt bírói ítélet nem támogathatja. Különösen nem bocsáthatja más hasonló értékesítő vállalat rendelkezésére azt a művet, melynek szolgáltatását szerződés ellenére megtagadta. A törvény 64. §-a olyan védelemről rendelkezik, amelynek 4 A magyar szerzői jog zsebkönyve 49
