Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok

(6. § 10. p.); a tom egyéb átalakítása, átdolgozása, felhasználása„ alkalmazása (6. § 10. p.) stb.; fordításának (7. §) és megváltoztatásának [3. § (3) bek.] kizárólagos joga. (13. sz. ítélet.)

Kizárólagos jellegűeknek azért minősülnek a törvény szerint ezek a szerzői jogosítványok, mert a szerzőt ezek alapján teljes és feltétlen tilalmi jogosultság illeti meg. Mindenkinek eltilthatja művének a törvényben felsorolt módon történő felhasználását és értékesítését. Az értékesítő szerződések megkötésénél ezek a kizárólagos jogok vagy a maguk teljességében alkothatják átruházás tárgyát, vagy a kizárólagos jog valamely részét ruházza át a szerző. A többszörösítés és forgalomba helyezés értékesítési jogának körében elképzelhető, hogy a szerző egy kiadónak csak egy kiadásra vagy több kiadásra ad engedélyt. Ez az egy kiadás lehet kizárólagos vagy olyan, hogy a szerző fenntartja jogát más kiadó részére adandó engedélyhez. Egy nyelvre vagy több nyelvre szóló fordítási jogot engedélyezhet a szerző, sőt az is gyakori, hogy ugyanazon nyelven történő értékesítés területi korlátozás alá esik. Pl. csak az Egyesült Államok területére vagy csak Nagy-Britannia területére szóló angol nyelvű fordítási jog.

Magyarországon kiadói szerződést a kiadó által kinyomtatásra elfogadott teljes kézirat átvételének napjától számított leg/ ■ ! feljebb négy év tartamára lehet kötni. A kiadó ez alatt az időv tartam alatt — a megfelelő szerzői jogdíj megfizetése esetén — a műből több kiadást is megjelentethet. Ellenkező kikötés nélkül a kiadó, a szerzővel kötött szerződéssel, á műnek csak a Magyar Népköztársaság területén megjelenő magyar nyelvű kiadására i nyer jogot [98/1951. (IV. 21.) M. T. sz. rend. 3. és 4. §-ai], A példányok azonban az egész világon terjeszthetők.

Olyan kiadásra is szerződhetik magyar kiadó a szerzővel, melynek alapján a magyar mű bármilyen idegen nyelven jelenik meg és az egész világon terjeszthető.

Végül gyakori az olyan kiadás, melyet magyar és külföldi államban tevékenykedő kiadók együttesen eszközölnek mindkét állam idevonatkozó igényeinek fedezésére.

Az ilyen kiadás ügyleti feltételeit az érdekelt államok közötti azon külön egyezmények tartalmazzák, melyeket ezek az államok a közös könyvkiadás tárgyában időről időre egymással kötnek.

Hasonlóan osztható meg az értékesítési lehetőség a színpadi

46