Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
NEGYEDIK FEJEZET A SZERZŐI JOG TARTALMA: A SZERZŐ KIZÁRÓLAGOS JOGAI. ÉRTÉKESÍTÉSI JOGOK A szerzői jog szabja meg azon jogosítványokat, melyek fő lőtt a szerző, művének értékesítése körében — rendszerint kizárólagos jelleggel — rendelkezik. írói mű több szőr ösíté sér e, közzétételére és forgalomba helyezésérea~ szerzőnek van kizárólagos joga (1. §). Ha a műnek tőbe szerzője van és az egyes szerzők részei el nem különíthető^ — ellenkező megállapodás hiányában — a mű többszörösítéséhe/ és forgalomba helyezéséhez valamennyi szerzőtárs beleegyezése szükséges. Ha a szerzők részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek mindegyikének többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalomba helyezéséhez az illető (rész (szerzőjének beleegyezése szükséges (1. §). Rendszerint azok a szerzőtársak is együttesen járnak el közös művük értékesítése érdekében, akiknek közös alkotásánál elválasztható volna a szerzőtársak tevékenységének eredménye. Az élet gyakorlata meggyőzte a szerzőtársakat arról, hogy az együttes fellépés biztosíthatja legmegnyugtatóbb módon mindkettőjük érdekét. Az együttes fellépés okszerűen csak addig tart, amíg az összes szerzők meggyőződése szerint előmozdítja az értékesítés sikerét. Azonos jogosítványt biztosít a törvény a zeneműre vonatkozóan a zeneszerzőnek, a képzőművészeti és iparművészeti alkotások, a fényképészeti művek, szövegképek és a törvényben felsorolt egyéb művek szerzőinek (45., 60., 66., 67., 68., 73. §§). A szerzőt illeti meg ezenfelül a megjelentetés (6. § 3. p. és 77. §); rádióleadás, (B. E. 11/a cikke), a nyilvános előadás (49.. 74. §); a mechanikai készülékekre való átvitel (6. § 9. p.); a mozgófényképészeti mű céljaira való felhasználás (filmesítés) 45
