Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Harmadik fejezet. A szerző

ben a jogi személy mégis szerzőnek tekinthető._Akadémiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek a valóságos szerző megnevezése nélkül gyakran adnak ki tudományos műveket. Ezek a művek rendszerint több szerző művét foglalják össze bizonyos szempontok szerint. Annak a gyakorlati célnak érdekében, hogy valaki a szerzői jogokat mégis gyakorolhassa, a törvény elismeri az ilyen jogi személyeknek azt a jogát, hogy szerzők gyanánt léphessenek fel (Szjt. 15. §).

5. Vélelem a szerző személyével kapcsolatban

Szerzőnek tekintendő a már megjelent műveknél az ellenkező bizonyításáig az, akinek neve a művön szerepel [29. § (2) bek.].

Még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadott színművek és zeneművek szerzőjének az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő, aki az előadást hirdető jelentésben mint szerző megneveztetett (56. §). (38. sz. ítélet.)

Álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a kiadó és ha a kiadó megnevezve nincsen, a művön megjelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. A művön megnevezett kiadó, illetőleg bizományos az ellenkező bebizonyításáig az álnevű vagy a meg nem nevezett szerző jogutódának tekintendő [29. § (3) bek.]. (Berni egyezmény 15. cikke.)

A kiadói és bizományosi minőséget megnyugtató módon igazolni kell.

A név nélkül vagy álnév alatt megjelent mű szerzője a megjelenés után is követelheti a kiadótól vagy bizományostól, hogy saját nevét — mint szerzőt — a művön és a műre vonatkozó hirdetéseken a soron következő újabb kiadás vagy nyilvános előadás alkalmával tüntesse fel. Ilyen esetekben, ha vita keletkezik. a szerzőre hárul a bizonyítás terhe a szerzőség kérdésében.

A név nélkül vagy álnév alatt megjelent mű tekintetében módosul a védelmi idő, ha a szerző később nevét felfedi és a művön kitünteti (13. §). Ebben az -esetben az oltalom a szerző egész életére és a szerző halála után ötven évre terjed.

44