Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Harmadik fejezet. A szerző

szerződni, csak egészen új munkának alkotásával teheti ezt. a régi, egységes művet fel nem használhatja a másik szerzőtárs engedélye nélkül.

Együttesen alkotott olyan írói művek szerzőtársai, amelyeknél az egyes részek szerzői kifejezetten megjelölték saját részalkotásukat — ellenkező kikötés híján — a maguk alkotása fölött, a többi szerzőtárs rendelkezése nélkül önállóan is rendelkezhetnek. Ilyen esetben határozottan el kell kerülni azt a látszatot, mintha a régi — közösen alkotott — mű újabb kiadásáról volna szó.

3. A gyűjteményes mű szerzője (Szjt. 2. §)

Adalékokból vagy több műből szerkesztett gyűjteményes műre mint egységes egészre nézve a szerkesztő, — a gyűjteménybe felvett egyes adalékok vagy művek szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül — a szerzővel egyenlő védelemben részesül. (20. sz. ítélet.)

A fordítók és alkalmazók, átdolgozok tevékenységéhez hasonlóan, a különálló művek összegyűjtője — másodlagos — szerzői tevékenységet fejt ki. Ez azt jelenti, hogy az alapul fekvő müvek szerzőlhéir jögaítol a gyűjteményes mű szerkesztőjének szerzői joga nem független. Mégis a gyűjteményes mű szerkesztője is szerzői minőségben nyer oltalmat sajátos összegyűjtő, rendszerező tevékenységéért. A gyűjteményes mű mindaddig nem értékesíthető, amíg a műben összegyűjtött idegen művek szerzői a gyűjteményes mű értékesítéséhez, beleegyezésüket nem adják. (2. sz. ítélet.) -oíwv,,

A hírlap és folyóirat is gyűjteményes műnek minősül. A szótárak főszerkesztője ezen jogszabály alapján élvez szerzői jogi oltalmat.

Az adalékok szerzőit rendszerint munkaszerződés köti a vállalkozáshoz, amely szerződés szabályozza a szerzői jog kérdését is. (Napilapok, folyóiratok munkatársai.)

4. Jogi személy mint szerző

Jogi személy nem végez irodalmi vagy művészeti alkotó ■tevékenységet. Ezért szerző a jogi személy nem lehet. Adott eset-