Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Harmadik fejezet. A szerző
alkotó tevékenységével nem járult hozzá. Olyan szerződésnek, amellyel a szerző engedélyt ad arra, hogy más személy szerepeljen a művön a mű alkotója gyanánt, akinek a mű megalkotásáerveryAtc* h°z semmi köze sincs, semmiféle érvénye nincsen. Bármikor igényelheti a szerző — ilyen megállapodás ellenére — saját szerzői nevének feltüntetését. A Szovjetunió jogszabályai (az OSZSZKSZ Közoktatásügyi Népbiztossága művészeti szektorának 1933. október 2-án kelt 477 800/108 a sz. irata; idézve B. M. Gorodeckij könyvében) kifejezeten tiltják, hogy olyan személyek, akik valamely irodalmi vagy művészeti alkotást értékesítő vállalatnak (színház, filmgyár, könyvkiadóvállalat) szolgálatában állanak, vagy azt irányítják. vagy felette a felügyeleti jogot gyakorolják, szerzői vagy szerzőtársai lehessenek olyan műnek, melyet a vállalat értékesít. Ezzel elzárta az útját a Szovjetunió azoknak a visszaéléseknek — kény szer-társszerző ség —, amelyek a múltban úgy jelentkeztek, hogy a színpadi ügynök, a színházi vagy filmgyári dramaturg, a színházigazgató, a színházi rendező, a karmester „szerzőtársai” lettek annak a szerzőnek, aki gazdasági alárendeltsége folytán kénytelen volt ilyen kikötéseket elfogadni, különben műve értékesítésre nem kerülhetett volna. Törvényünknek van olyan rendelkezése, amely a szerzőtársak egyikének vagy másikának valamely értékesítési jog gyakorlása körül döntő rendelkezési jogot biztosít. A zeneszerzőnek ad, szöveges zeneműnek pl. dal, oratórium — ae nem zenés színműnek pl. opera, operett, zenés vígjáték — előadása kapcsán jogot ahhoz, hogy — a szerzőket egymással szemben megillető jogok sérelme nélkül — egyedül adjon engedélyt a mű előadásához (53. §). Ami annyit jelent, hogy az engedélyt adó és a szerzői jogdíjakat beszedő zeneszerző a szöveg írójának az őt megillető szerzői jogdíjakat kiadni tartozik. A szerzőtársak által közösen alkotott és kiadott mű újabb kiadásához mindegyik szerzőtárs beleegyezése szükséges. Ha a kiadó az egyik szerzőtárssal szerződni újból nem kíván és ugyanazt a művet a másik szerzőtárs kizárólagos tevékenységével kívánja kiadni oly módon, hogy az első szerzőtársat mellőzi, ez ellen a mellőzött szerzőtárs indokoltan felléphet. Ha a mű a szerzőtársak együttes tevékenysége folytán egységes egésszé vált, az ilyen egységes mű az értékesítés során csak ezzel a tartalommal és ebben az alakban értékesíthető. Az a szerzőtárs tehát, aki a kiadóval a műre nézve egyedül kíván 42
