Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
fényképészeti művekkel egyenlő védelemben részesül, ha szerzője a cselekmény kitalálásában, vagy a színrealkalmazás és elrendezés módjában, vagy a bemutatott események és egyéb ábrázolások csoportosításában, vagy egyéb módon a műnek egyéni és eredeti jelleget adott. Ebből a meghatározásból ugyanaz emelkedik ki, ami az eddig felsorolt műveknél is alapvető feltétele volt az oltalomnak: az önálló alkotás. Van olyan felfogás, mely a mozgófényképészeti művet is alapjában írói műnek tekinti, melynek megrögzítési formája nem a betű, az írás vagy nyomtatás, hanem a fénykép. Bár a mozgófényképészeti mű rendszerint írói, zenei, képzőművészeti és iparművészeti művek felhasználásával készül: mégis önálló oltalmat élvez. Értékesítésének előfeltétele, hogy a felhasznált művek szerzői a filmesítéshez engedélyüket adják (8., 65. és 71. §). A mozgófényképészeti mű alapját képező filmmese (treatment) és a mozgófényképészeti mű kialakításánál alapvető szerepet játszó forgatókönyv: mint írói művek élveznek oltalmat. Az írói mű művészeti síkjáról a filmmű művészeti síkjára történő átalakítás sok különböző művészi tevékenységet vesz igénybe. Nem a 73. § szerint kell megítélni azokat a filmfelvételeket, amelyeknél nincs forgatókönyv és nincs rendezés. Ha a felvétel akár színpadi előadásról, akár más eseménysorozatról — minderp művészi előkészület nélkül történik — fényképészeti és nem mozgófényképészeti művel állunk szemben. A zenés film esetében a zenemű szerzője külön oltalmat élvez. Reá a törvény 1. § (3) bek. vonatkozik. 7. Táncművészeti (koreográfiái) és némajáték (pantomimikai) művek (Szjt. 50. §) A táncjátékok és némajátékok a szerzői jog szempontjából lényegében írói művek, mert a színrehozásuk előfeltétele, hogy írásban vagy másként a mű tartalma meg legyen rögzítve. [Berni Egyezmény római szövege, 2. cikk (1) bekezdés.] Törvényünk az írásban rögzítés feltételét nem követeli ugyan meg, de a gya-33 3 A magyar szerzői jog zsebkönyve
