Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
korlatban számottevő táncművészeti alkotás vagy némajáték mozzanatai mindig pontosan körül vannak írva. A táncművészeti művek (balettek, egyéb táncok, élőképek stb.), valamint a némajátékok a gondolatokat a testnek ritmikus mozdulataival fejezik ki. Védelem alatt az a sajátos forma áll, amelyben a művészeti gondolat megjelenik. A szerzői jogi oltalom azon időponttól kezdődik, amelyben az eseményeknek tánc, szérű ábrázolása, a mozgás ritmikus rendje írásban is, vagy másképp, például rajzban, vagy fényképészeti eszközzel le van fektetve. A törvény (50. §) a némajátékot és koreográfiái műve* két minden vonatkozásban tartalmuk szerint vagy színműveknek, vagy zenés színműveknek — tehát írásműveknek — tekinti. 8. Fordítás, alkalmazás, átdolgozás. (Szjt. 7. és 8. §) A törvény 7. §-a kizárólagosan a fordításról rendelkezik. Tartalma pontos és világos. A 8. § a már megalkotott műnek más személy által eszközölt átdolgozásáról beszél. Az átdolgozás széleskörű fogalmát a törvény a gyakorlati élet szükségleteinek megfelelően részletező módon ismerteti. [Alkalmazás (adaptálás), zenei átdolgozások (arrangement), kivonatok, feldolgozások, eredeti műnek közvetett elsajátításai, bárminemű átalakításai vagy felhasználásai.] Tüzetesen körülírt és egymástól elhatárolt tartalmuk ezeknek a megnevezéseknek nincsen. Egymással érintkeznek,^ igen gyakran ugyanazon jellegű átdolgozás különböző elnevezést nyer. Lényegében az átdolgozás fogalmi körében jelentkezik az olyan, külön szerzői oltalom alatt álló tevékenység, mellyel az átdolgozó a) a már megalkotott művet más műjaj számára alakítja át (regényből, elbeszélésből drámát alkot vagy viszont), b) ugyanezt a művet ugyanazon műfajban más közönség fényeinek megfelelően alakítja ki, írja át (regényt ifjúsági regénnyé, magasfokú tudományos művet ismeretterjesztő művé stb.), c) a már megalkotott művet más művészi síkon használja fel (regényből vagy drámából filmet vagy rádiójátékot alkot). önálló, egyéni szellemi tevékenységet kíván a jogszabály — az oltalom előfeltételeként — a művek átdolgozásánál is. Az átdolgozott mű formája, esetleg tartalma helyébe más forma és tartalom léphet. Például valamely regénynek az ifjúság vagy a 84 I
