Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Második fejezet. A mű

védelem területére nézve. A törvény felsorolása nem kimerítő Ebből következik, hogy a képzőművészetnek a jövőben akár az eljárás, akár a műfaj, akár az anyag tekintetében előállható fejlődésére eleve védelmet biztosít.

Nincsen korlátozás az oltalom szempontjából a tekintetben sem, hogy a képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásnak mi a tartalma, tárgya és milyen a megjelenési módja. A bírói gyakorlat egy bizonyos minimális esztétikai hatás fennforgását a védelem előfeltételének tekinti.

A képzőművészeti alkotásoknál is alapvető jelentőséggel bír az eredetiség, az egyéni, önálló jellege minden alkotásnak. A művész koncepciója — ha azjnár valamely vázlatban jelentkezik' — oltalomra tarthat igényt. Általában a művészi alkotás minden stádiuma annak befejezéséig: oltalom alatt áll. A megjelenési formában nem kell feltétlen eredetiségnek mutatkoznia. Elképzelhető, hogy álló szoboralak könyvvel, papírral kezében ismételt megvalósításra kerül, ha az utóbb alkotott művész ugyanezen formában mégis egyénit és eredetit teremt.

Rodin szobra Victor Hugóról formájában is eredetinek jelentkezik. (Roppant nagy nyers márványtömbbe véste bele Victor Hugo egész álló alakját.)

Az a körülmény, hogy az alkotás a magasabb művészet színvonalát éri-e el, vagy csak az élet gyakorlati céljait szolgáló iparművészeti műről van szó: az oltalom szempontjából közömbös.

A színpadi díszlettervezés és jelmeztervezés is oltalom alatt áll, ha bizonyos minimális művészi színvonalon van. A védelmet minden művészi alkotás élvezi, annak ellenére, hogy a megválasztott tárgy a természetben jelentkező formák, a fény és árnyék hatásai évtizedeken, sőt évszázadokon át kifejezést nyertek a képzőművészeti alkotásokban. Ilyen szempontból nem lehet mindig egészen újat alkotni, mert olyan szabad elemei vannak a képzőművészeti alkotásoknak, amelyek már közkinccsé váltak.

De nemcsak az eredetiben jelentkezik az oltalmazott művészet —, az utánképzésben is fellelhető. Kiváló művészi alkotásokról készült másolatok is művészi felkészültséget kivánnak, következőleg védelmet is igényelhetnek. Fontos azonban, hogy az utánképző mégis esztétikai tartalmat nyújtson azon másolat által, amelyet készít. Ha a másolat semmiféle művészi értéket nem tartalmaz, úgy szerzői jogi védelemről nem lehet szó.