Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
Az iparművészet alkotásai, különösen az ékszeriparban, a bőr-, textil-, porcelán- és grafikai iparban jelentkeznek. A magyar törvénynek és a berni egyezménynek az iparművészet alkotásai tekintetében életbelépett védelmi rendelkezései rendkívüli lendületet adtak az iparművészetnek. Megakadályozzák az ipari felhasználás területén az eredeti alkotások szolgai utánzását és biztosítják a szerzőnek azt a kizárólagos rendelkezési jogát, hogy művéről többszörösítések csak az ő hozzájárulásával készüljenek. A törvény miniszteri indokolása kiemeli, hogy ,,az iparművészet hatalmas fejlődése folytán sem elméleti, sem gyakorlati okokból nem lehet továbbra is fenntartani azokat a mesterkélt határokat, amelyeket a tiszta művészet és a mindennapi élet szolgálatában álló művészet közé vontak. De meg is érdemli az iparművészet ezt a védelmet. Nemcsak művészi tartalma okából, hanem azért is, mert a gazdasági élet termelésében az iparművészet tevékenysége folytán esztétikai szempontok nyernek érvényesülést, aminek következtében a használati cikkek minősége és művészi értéke emelkedik. Mindegyik ország — amelynek fejlett vagy fejlődő iparművészete van — iparkodik ennek az iparművészeti ágnak olyan védelmet biztosítani, hogy az iparművészt minden jogellenes versenytől megóvja és hozzásegítse erkölcsi és anyagi elismertetéséhez, nemzetközi egyezmények útján külföldi elismertetéséhez is.” A törvény a művészi alkotások egyetlen neménél sem állapította meg annak tüzetes fogalmát. Sem az írói, sem a zenei, sem a képzőművészeti alkotásoknál nem ad a törvény olyan határozott fogalmi meghatározásokat, amelyek a jogszabály alkalmazásánál biztos és határozott útmutatást tartalmaznának. Mindegyik művészi területen kizárólag a bíró döntheti el, hogy az alkotásban van-e annyi esztétikai érték, egyéni jelleg, művészi tartalom és forma, hogy a szerzői jog oltalmi szabályait alkalmazni lehessen. Ha a képzőművészeti alkotás szerzője művének valamely, vagy akár egyetlen létező példányát másnak tulajdonába bocsátja, ezzel szerzői jogát még át nem engedte (63. §).
