Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
rozható összegű kárként jelentkeznek, ami a Legfelsőbb Bíróság III. számú polgári elvi döntésében meghatározott általános kár fogalma alá esik. A Legfelsőbb Bíróság tehát a jelen esetben is szükségesnek látta a felperes javára általános kár megtérítését. Ez annál is inkább indokolt, mivel elTenltézö esetben a szerzői jog bitorlása nem járna más polgári-jogi következménnyel, mint avval, hogy a bitorló az őt jogszerű eljárás esetén is terhelő jogdíjat megfizeti. Ez arra' ösztönözhetne, hogy azok, akik zeneműveket nyilvánosan kívánnak előadni, ne tartsák tiszteletben a szerzői jogokat, mert hiszen ezzel semmi kockázat nem jár. (Áf. IV. 20.434! 1954. Legf. Bság.) 45. Fodrászüzletek felelőssége a közönség előtt eszközölt zenei előadásért. Bitorlás. Kártérítés. A szerzői jogsérelem fennállása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a fodrászüzletek nem szórakozó helyiségek, hanem termelő üzemek. Közömbös az is, hogy az alperes a védett zeneművek hallgatásáért vendégeiből követel-e vagy sem külön ellenértéket. A védelem tárgya ugyanis a védejtt^ zeneművek nyilvános előadása. Ez pedig a fodrászüzletekben megforduló nagyobb számú közönség előtt történt közvetítéssel feltétlenül megvalósul. A sokszor hosszabb ideig várakozásra kényszerült vendégek szórakoztatásának ez a módja alkalmas az alperesi üzemek iránti nagyobb érdeklődés felkeltésére, a látogatottságnak s ezen keresztül az anyagi haszonszerzésnek növelésére is. A szerzői jog megsértésének esete tehát fennáll. (Áf. II. 22.809/1953. Legf. Óság.) 46. Nyilvános előadás. Hivatkozás a szocialista törvényességre és a zeneszerzők — mint dolgozók — érdekeinek védelmére. A szerzői jogról rendelkező 1921. évi LIV. tv. 57. §-ával kapcsolatban kifejlődött gyakorlatot a volt Kúriának régi 18. számú jogegységi döntvénye rögzítette. A Legfelsőbb Bíróság ezt a jogegységi döntvényt módosítással hatályban tartotta és eszerint vendéglőben, kávéházban vagy más hasonló helyiségben előre megállapított műsor nélkül játszó zenekar jogosulatlan előadása következtében az üzem felelős vezetője a szerzői jogbitorlás miatt büntethető és kártérítésre kötelezhető. Az idézett jogszabályok hatályos törvényi rendelkezéseken alapulnak és így kétségtelen, hogy engedély nélküli zenélések — védett zenedarabok előadása — esetén a szerzői jogdíj fizetése kötelező. Ezek a jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek. A szocialista törvényesség parancsolóan megköveteli, hogy azoknak a jogszabályoknak, amelyek a szerzők — dolgozók — érdekeit védik, s amelyek nemzetközi vonatkozásban is jelentősek, érvényt szerezzenek az arra hivatott szervek. Az alkotmánytörvényünkből, ennek 53. §-ából is következik ez, mert a népi demokrácia társadalmának és hatóságainak egyik kötelességévé teszi, hogy hathatósan támogassa a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint a művészetet. Nem tűrhető el, hogy egyesek — akár 19’ 291
