Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
3. A képzőművészet és iparművészet alkotásai (Szjt. 60. §) A rajz, festés, építészet, szobrászat, metszés, kőnyomás stb. alkotásait is oltalomban részesíti a törvény. Ez a felsorolás nem kimerítő, amint arra a törvény szövege kifejezetten utal. A képzőművészetnek lehetnek egyéb olyan megjelenési formái is, amelyek védelmet élveznek, bár itt felsorolást nem nyertek. Bármilyen nemű képzőművészetnek bármilyen fajú megjelenése, a legkülönbözőbb eljárással és a legkülönbözőbb anyagon, oltalom alatt áll. Közömbös, hogy a mű a magasabb művészet színvonalát eléri-e, vagy kizárólag az élet gyakorlati céljait szolgálja (iparművészeti alkotás 66. §). Az oltalom nemcsak befejezett műre, hanem vázlatra vagy félbemaradt alkotásra is kiterjed. (6., 15., 34., sir sz. ítéletek). Önként értetődik, hogy a képzőművészeti alkotásnál is megfelelő esztétikai színvonalnak kell jelentkeznie. A művészeti elemet nélkülöző alkotások nem élveznek oltalmat. Az építőművész szerzői joga kiterjed a tervekre, rajzokra és az elkészített épületre egyaránt. Nemcsak épületek létrehozását célzó művészi tervek és rajzok (templomok, középületek, bérházak, színházak, áruházak, villák stb.), hanem egyéb építőművészeti alkotásokra (pl. alagút, vízierőmű stb.) vonatkozó művészi tervek is oltalom alatt állanak. A képzőművészet és építőművészet alkotásainak szerzői is igényelhetik nevük feltüntetéséi. Beleegyezésük nélkül a művön átalakítás nem eszközölhető. Jelentősége van ezen a területen is annak, hogy a képzőművészet és iparművészet termékei a szerző sajátos, egyéni elgondolását valósítsák meg. Az építész szerzői jogait semmiben sem befolyásolja, ha a megrendelő — akár részletekbe menő — kívánságokkal irányítja a tervezés eredményét. A korábbi magyar szerzői jogi törvény szűkebb keretek között nyújtott védelmet a képzőművészetnek, mint az új törvény. Nem védte a képzőművészeti alkotásokat mechanikai vagy optikai készülékek segítségével való üzletszerű bemutatással szemben. Kihagyta a védelem köréből az építőművészeti alkotásokat és nem vette fel az iparművészeti termékeket sem. A törvénynek újabb szóhangzata (60. §) tágabb kereteket tartalmaz ennek megfelelően az alkotás nemére, a műfajokra, valamint a 29
