Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
alperes a jogosulatlanul előállított példányokat eladás céljára üzletében raktáron tartotta, ami már a forgalombahelyezés fogalma alá esik, ezért az 1921 : LIV. tv. 5., 18. és 66. §-ai alapján a fellebbezési bíróság helyesen mondta ki az alpereseket vétkesnek a szerzői jog bitorlásában. A felperesnek, mint szerzőnek, beleegyezése hiányában tárgytalan az a kérdés, ho,gy megrendelők hozzájárultak-e a szóban levő falikarok utánképzéséhez. C. I. 4457—1928.) 22. Éjim felvétel iparművészeti alkotásról a szerző engedélye nélkül. Kártérítés. A mulató belső berendezését a felperesek tervezték és készítették el a mulató tulajdonosa részére s nem vitás a peres felek között, hogy ennek a berendezésnek mind egészében, mind részleteiben iparművészeti jellege van. Erre az utóbbi körülményre tekintettel a mulató berendezésének egészben vagy részben való utánképzésére, úgyszintén mechanikai vagy optikai készülékek segítségével, tehát fényképezés útján történő üzletszerű bemutatására is az Szjt. 60, illetve 67. §-ának értelmében a felpereseknek, mint a mű szerzőinek van kizárólagos joga, hacsak ezt a jogukat másra át nem ruházták, vagy az utánképzésbe, illetve az említett módon történő üzletszerű bemutatásba bele nem egyeztek. A mulató helyiségének és berendezésének mozgófényképészeti mű céljára átengedése a tulajdonosnak reklámul szolgálhatott ugyan, de a mulató iparművészetileg kiképzett és berendezett helyiségének mozgófényképezés útján arra való felhasználása, hogy a fényképezett részletek üzleti értékesítés végett készült mozgófényképészeti műben a színjáték egyes jeleneteinél — a perhez csatolt ábrákon látható módon — művészi hatást keltő színtér és díszletek gyanánt szerepeljenek, nyilvánvaló célja és rendeltetése szerint az alperes mozgóképipari vállalatának üzleti érdekét szolgálta. Az alperesnek, illetve közegeinek az az eljárása, hogy iparművészeti alkotásokat mozgófényképészeti mű céljára a szerző engedélyének megszerzése nélkül felhasználták, kétségtelenül legalábbis gondatlan volt. Következésképpen az alperes az Szjt. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperesnek vagyoni és nemvagyoni kárukért megfelelő pénzbeli kártérítést (elégtételt) adni köteles. (C. 1. 5009—1937.) 23. Nyilvános előadásért felelős személy. Nem mentesíti az üzem tulajdonosát, ha zenéltetést — eredménytelenül — megakadályozni iparkodott. Kártérítés magasabb mértéke ellenőrzési költségek miatt. A szerzői jogról szóló 1921 : LIV. tv. 57. §-ával kapcsolatban kifejlődött állandó bírói gyakorlat értelmében a szerzői jogdíjakért és a kártérítésért felelős nemcsak az a vendéglő, üzembentartó, aki zenekart szerződtet vendégei szórakoztatására, hanem az is, aki üzleti forgalmának emelésére eltűri, hogy helyiségében akár vendégei, akár más, -védett zenedarabokat adjanak elő. (C. P. 1. 280
