Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

alperes a jogosulatlanul előállított példányokat eladás céljára üz­letében raktáron tartotta, ami már a forgalombahelyezés fogalma alá esik, ezért az 1921 : LIV. tv. 5., 18. és 66. §-ai alapján a fellebbezési bíróság helyesen mondta ki az alpereseket vétkesnek a szerzői jog bitorlásában. A felperesnek, mint szerzőnek, beleegyezése hiányában tárgy­talan az a kérdés, ho,gy megrendelők hozzájárultak-e a szóban levő falikarok utánképzéséhez. C. I. 4457—1928.) 22. Éjim felvétel iparművészeti alkotásról a szerző engedélye nélkül. Kártérítés. A mulató belső berendezését a felperesek tervezték és ké­szítették el a mulató tulajdonosa részére s nem vitás a peres felek között, hogy ennek a berendezésnek mind egészében, mind rész­leteiben iparművészeti jellege van. Erre az utóbbi körülményre tekintettel a mulató berendezé­sének egészben vagy részben való utánképzésére, úgyszintén mechanikai vagy optikai készülékek segítségével, tehát fényké­pezés útján történő üzletszerű bemutatására is az Szjt. 60, illetve 67. §-ának értelmében a felpereseknek, mint a mű szerzőinek van kizárólagos joga, hacsak ezt a jogukat másra át nem ruházták, vagy az utánképzésbe, illetve az említett módon történő üzletszerű bemutatásba bele nem egyeztek. A mulató helyiségének és berendezésének mozgófényképészeti mű céljára átengedése a tulajdonosnak reklámul szolgálhatott ugyan, de a mulató iparművészetileg kiképzett és berendezett he­lyiségének mozgófényképezés útján arra való felhasználása, hogy a fényképezett részletek üzleti értékesítés végett készült mozgó­fényképészeti műben a színjáték egyes jeleneteinél — a perhez csa­tolt ábrákon látható módon — művészi hatást keltő színtér és díszletek gyanánt szerepeljenek, nyilvánvaló célja és rendeltetése szerint az alperes mozgóképipari vállalatának üzleti érdekét szol­gálta. Az alperesnek, illetve közegeinek az az eljárása, hogy ipar­­művészeti alkotásokat mozgófényképészeti mű céljára a szerző en­gedélyének megszerzése nélkül felhasználták, kétségtelenül leg­alábbis gondatlan volt. Következésképpen az alperes az Szjt. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperesnek vagyoni és nem­vagyoni kárukért megfelelő pénzbeli kártérítést (elégtételt) adni köteles. (C. 1. 5009—1937.) 23. Nyilvános előadásért felelős személy. Nem mentesíti az üzem tulajdonosát, ha zenéltetést — eredménytelenül — megakadá­lyozni iparkodott. Kártérítés magasabb mértéke ellenőrzési költségek miatt. A szerzői jogról szóló 1921 : LIV. tv. 57. §-ával kapcsolatban kifejlődött állandó bírói gyakorlat értelmében a szerzői jogdíjakért és a kártérítésért felelős nemcsak az a vendéglő, üzembentartó, aki zenekart szerződtet vendégei szórakoztatására, hanem az is, aki üzleti forgalmának emelésére eltűri, hogy helyiségében akár vendégei, akár más, -védett zenedarabokat adjanak elő. (C. P. 1. 280

Next

/
Thumbnails
Contents