Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
A zenemű átdolgozása, átalakítása, felhasználása stb. eredményeként jelentkező új mű bármilyen értékesítésének előfeltétele, hogy az alapul fekvő mű — átdolgozott, átalakított mű — szerzője ehhez az értékesítéshez engedélyt adjon. Az engedély nem az átdolgozáshoz stb. kell, hanem az átdolgozás eredményeként jelentkező új mű bármilyen értékesítéséhez, gyakorlati felhasználásához. Szerzői jogi oltalom alatt nem álló művekkel kapcsolatos ilyen átdolgozó stb. tevékenység szintén szerzői jogi oltalmat élvez, ha az egyéni és önálló átdolgozó tevékenység jellege felismerhető. Az oltalom alól felszabadult művek átdolgozásánál és felhasználásánál — éppen azért, mert a szerzőtől, illetőleg jogutódaitól engedélyt kérni nem kell — a szerző vagy jogutódai ellenőrzést már nem gyakorolhatnak, mégis különös tekintettel kell lenni a már nem élő szerző személyiségi jogaira- Nevezetesen arra, hogy az átalakítás vagy egyéb felhasználás folytán az eredeti mű erkölcsi — művészi — sérelmet ne szenvedjen. Az eredeti művet eltorzítani, eredeti művészi jellegéből kiforgatni, színvonalától megfosztani akkor sem szabad, ha a mű, a védelmi idő letelte miatt, már nem áll szerzői jogi oltalom alatt. A mi hatályban levő törvényünk nem tartalmaz rendelkezést olyan irányban, ki léphet fel szükség esetén bírói úton olyan esetben, ha a szerzői jogi oltalom alatt már nem álló művet eltorzítják, művészi jellegétől megfosztják. Külföldi jogszabályok örökösök nemlétében, vagy ha az örökösök fellépni vonakodnának, a szerzői tömörüléseket, akadémiákat, egyetemeket ruházzák fel azzal a joggal, hogy fellépjenek a művek művészi értékét csorbítok ellen. Nálunk a Szerzői Jogvédő Hivatal volna hivatva hasonló esetben peres eljárás lefolytatására. Az oltalom szempontjából egészen közömbös, vajon a zenemű szöveg nélkül vagy szöveggel kerül közzétételre. Ha szöveg is kapcsolódik a zeneműhöz, mindhét művészi alkotás szerzője élvezi saját részének szerzői jogi védelmét. 28
