Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

meire is kiterjednek azok a rendelkezések, amelyek az áru külső megjelenését védik.

Ezek a jogszabályok ma sem tekinthetők elavultaknak. Szocializmust építő társadalmunk jogrendszere nem csökkentette, hanem több vonatkozásban kiterjesztette a személyiségi jog védelmét, p. o. védelmet nyújtott a feltalálónak akkor TsT’ha a szabadalom nem az ő tulajdona, s kiterjesztette a védelmet az újításokra is [53 1955. (VIII. 25.) M. T. sz. rendelet I. Fejezet és V. Fejezet 36. §], kiterjesztette a különleges szerzői védelmet a korábbi jogi helyzettel szemben [p. o. 98 1957. (IV. 21.) M. T. sz. rendelet 3. § (3) bek., 7. § (1) bek. 10. §].

Ezeknek szem előtt tartásával a bíróság arra a megállapításra jut, hogy szerzői jog bitorlása az is, amikor a szerző valamely jellegzetes költői alakjának közismertté vált nevét használják fel egy más mű vagy folyóirat címéül, s ezzel az utóbbinak kelendőségét fokozzák, még abban az esetben is szerzői jog bitorlása ez a tényállás, ha a közönségben nem is kelti azt a benyomást, hogy az utóbbi mű vagy folyóirat azonos a korábbi művel.

Ezért a bíróság ebben az esetben megállapította, hogy az alperes vállalat elkövette a szerzői jog bitorlását, annak ellenére, hogy a Szjt. 6. § 8. pontjában megkívánt megtévesztési célzatot nem állapította meg.

A kifejezettek értelmében az alperes cselekménye törvénybe ütközik, ismétlődéstől, illetőleg folytatástól tartani kell, ezért a bíróság az alperest ennek folytatásától eltiltotta. (16. P. 24.69611957. Főv. Bság.)

8. Dramatizálás szerzői jogdíja. Megrendelt, de elő nem adott színpadi műért kártérítés.

Abban az esetben, ha a szerző egy más korábbi művet dramatizál, a 10n o szerzői jogdíj az eredeti mű szerzője és dramatizáló között oszlik meg. A rendelkezésre álló 11 eset közül 10-ben a 100 (,-ból 7° ,,-ot kapott a dramatizáló és 3%-ot .az eredeti mű szerzője, egyetlen esetben, a Pál utcai fiúk dramatizálása esetén, a dramatizáló csak 6°„-ot kapott, ezzel szemben M. F. örökösei 4%-Ot.

Ebből következik, hogy az általános szokás az, hogy a dramatizáló egy este jegybevételének 7° „-át kapja.

Ugyanebből a kimutatásból kitűnik az is, hogy ugyanilyen díjazást kapnak az ismert írók. dramatizálok és a kevésbé ismertek. A sikerültebb művek után a szerző azért kap több díjat, mert az többször került előadásra.

Ezért a bíróság álláspontja szerint a felperes által képviselt szerzőt az 5016 forintban alapul vett egy este jegybevétele 7° n-ának 15-szöröse illeti meg. (16. P. 22.941/1957. Főv. Bság.)

9. Szerzői Jogvédő Hivatal szerepe a szerző érdekében megindított perben. Elévülési idő tartama: szállítási szerződésre vonatkozó rövidebb elévülési idő szerzői jogi perekben nem alkalmazható.

A felperes Szerzői Jogvédő Hivatal: a jogszabály rendelkezései értelmében a szerzők törvényes képviselője; a perbeli pánzköve-18='

275