Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

2. Szerkesztési munka. A szerkesztő legkiemelkedőbb feladata a mű alaki és tartalmi egységgé formálásának munkája. A szerkesztőt. ha egyben a mű valamely részének szerzője is, a magaalkotta rész után k,étféle jogdíj illeti meg: az általa szolgáltatott rész szerzői jogdíja és a szerkesztői jogdíj.

Az Országos Tervhivatal Elnökének 500.560/1951. (Tg. É.

VII. 11.) O. T. Á. H. számú rendelete a tankönyv és szakirodalom szerzői és fordítói, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb díjainak megállapításáról, már külső megjelenés szerint is árhatósági rendelet: tartalma is ez. Ebből következik, hogy rendelkezései kényszerítő Jcogens) jellegűek, tőlük a felek még közös megegyezéssel sem térhetnek el.

A szerkesztő munkája [id. r. 5. § (2) bek.] kétirányú: egyrészt az egész könyv megtervezése, a munka felosztása, irányítása, másrészt az egyes részek elkészülte után az egyes részek arányosítása, összehangolása. Minél jobb és hatásosabb a tervezés, annál kevésbé van szükség az utólagos összehangolásra.

Ha a szerző maga írja az egész munkát, ez a tevékenysége beleolvad szerzői munkájába. Ha a művet többen írják, szerkesztő tevékenységének természetéből következik, hogy csak az egész munkára vonatkozhatik: az egész munkát kell megterveznie, összehangolnia, arányosítania, tehát szerkesztői munkája a magaírta részt éppen úgy magában foglalja, mint a szerzőtársai által írt részeket. (16. P. 31.255/1955. Főv. Bság.)

Az 500.560/1951. O. T. Á. H. számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdése határozza meg a szerkesztési munka fogalmát. Eszerint több szerző munkájának összehangolása, a tankönyv egységének biztosítása és általában a szerzőtársak irányítása foglalja magában a szerkesztői munkát.

Helyesen mutat rá a felperes észrevételeiben, hogy a mű alaki és tartami egységgé formálásának munkája a szerkesztő legkiemelkedőbb feladata. Ennek kapcsán a szerzőtársak által alkotott részek tartalmára figyelemmel a szerkesztő-;szerző a saját adalékát is kell, hogy az egységes egészbe illessze. A szerkesztő által készített anyag ennek az összeegyeztető és egységbe olvasztó tevékenységnek szempontjából ugyanolyan anyag, mint a többi szerzőtárs anyaga. Nem lehet tehát kiszakítani a szerkesztői munkából a szerkesztő saját maga által szerzett részt, mert a szerkesztői munkának ez a rész is éppúgy tárgya, mint a társszerzőnek az adaléka. (Af. II. 23.942/1955. Legf. Bság.)

3. Színész mint bitorló. Hivatásos színésznek tudnia kell, hogy a mű a szerző előzetes beleegyezése nélkül nyilvánosan elő nem adható. Megfelelő gondossággal meg lehet állapítani,, milyen eljárással lehet megszerezni a szerzői jogot. Pénzbüntetés kiszabása.

A bíróság alperest bűnösnek mondja ki szerzői jog bitorlásának bűntettében és ezért őt 500 (ötszáz) forint pénzbüntetéssel bünteti,

a pénzbüntetést — behajthatatlanság esetén 25 (huszonöt) forintonként egy-egy napi börtönre kell átváltoztatni.

Kötelezi egyúttal az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a fel-272