Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
peresnek 9600 (Kilencezerhatszáz) forintot, és ennek 1955. március 1-től járó évi 5% kamatát. Az alperes védekezésével kapcsolatosan a bíróság rámutat arra, hogy az a jogszabály, hogy a szerzők beleegyezése nélkül művet nyilvánosan előadni nem szabad, köztudomású, kellő gondosság mellett erről az alperesnek is tudomással kellett bírnia, annál is inkább, mert hivatásos színész ezekkel az életviszonyokkal ismerős. Így, ha nem is volt tisztában azzal, hogy a szerző engedélyének megszerzése milyen módon, milyen eljárással kell, hogy történjék, cselekményének tiltott voltával tisztában kellett lennie, s kellő gondosság mellett a megfelelő eljárásról is tájékoztatást kaphatott volna. Az idézett törvény 18. §-a értelmében az alperes a büntetésen kívül köteles megtéríteni a szerző kárát is. A szerző kára ebben az esetben abban jelentkezik, hogy nem kapta meg a szerzői jogdíjat, amely abban az időben az előadóművészek tiszteletdíjának 12 százaléka volt. Ezt a kárt tehát az alperes köteles a felperesnek megtérí■ teni. (16. P. 23.463/1955. Főv. Bfág.) Az elkövetett bűncselekmény súlyára és a per egyéb körülményeire tekintettel az elsőbíróság által kiszabott pénzbüntetés összege nem túlzott, különös figyelemmel arra is, hogy az Állami Gazdaságok Miniszterének 13. sorsz. alatt csatolt közlése szerint az alperes az ellene folyamatba tett eljárást követően is tartott engedély nélkül előadásokat. (Pf. IV. 23.024/1955. Legf. Bság.) 4. Bitorlás tényét nem teszi menthetővé, hogy a művet a bitorló, valamely bírálat keretében teszi közzé teljes terjedelmében. Alperes a felperes engedélye nélTtuTközölte egy koraBB'án megjelent humoreszkjét. Elkövette tehát a Szjt. 1. és 5. §-ában meghatározott bitorlást. Alperes nem védekezhetek azzal, hogy a kritika tette szükségessé az egész terjedelemben való közlést. (P. I. 4029/1933. Kúria.) 5. Bitorlás abbahagyására és eltiltására vonatkozó igény. Nemcsak a per során, az ítéletben is elrendelhetők biztosítási intézkedések. Napilapban elkövetett bitorlásnál az abbahagyás és eltiltás rendszerint — az ismétlés híján — már nem rendelhető el. Az Szjt. 10. és 20. §-ai a bitorlás jogkövetkezményének felsorolásában a bitorlás abbahagyására s az eltiltásra vonatkozó igényt nem említik ugyan, de a bírói gyakorlat álláspontja szerint a törvény 28. §-a értelmében a felperes kérelmére a per folyamán elrendelhető biztosítási intézkedéseket indokolt esetben a végítéletben is alkalmazni lehet. A peres esetben azonban — amidőn az alperes a bitorlást azzal követte el, hogy napilapjában egy híradással kapcsolatban engedély nélkül közzétette a felperes arcképét, s amidőn az alperes eljárásának jogellenességélTaz ítélethozatal előtt elismerte — az abbahagyásra való kötelezés, helyesen a bitorlás ismétlésétől való eltiltás a felperes érdekében szükségesnek nem mutatkozik. (C. I. 3547—1937.) lg A magyar szerzői jog zsebkönyve 273
