Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
szerző egyéni szellemi tevékenységére. Nem nyújt a bírói gyakorlat oltalmat annak a szellemi munkának sem, amellyel régi, eddig fel nem fedezett vagy feledésbe ment okiratokat vagy adatokat első ízben tárnak a közönség elé (editio princeps). De itt is jelentkezhetik egyéni, önálló tevékenység, ha régi okiratokat vagy adatokat valamely tudományos szempont szerint gyűjtöttek össze és méltató szöveggel kerültek kiadásra. De azt nem lehet megakadályozni, hogy más kiadó a régi vagy feledésbe ment szöveget utána ne nyomja. írói művek — a szerzői jog szempontjából — a törvények, rendeletek, bírói ítéletek és egyéb hivatalos iratok is. Ezek közérdekből nem állnak oltalom alatt. írói mű a színpadi mű is, melynek értékesítése főleg nyilvános előadás útján történik. Célját tekintve másodlagos értékesítési módja a színpadi műnek anyomdai többszörösítés. 2. Zeneművek (Szjt. 45. §) A zene az emberi gondolat kifejező eszközeinek egyik legfontosabbika. Csak a nyelv jelentősebb formálója az ember szellemi és érzésvilágának. A művészi kifejezésnek a nyelv mellett a zene egyik legtermészetesebb, legrégibb és leghatásosabb tolmácsoló módja. A zenemű is akkor élvez szerzői jogi oltalmat, ha új alakba öntött, sajátos és egyéni művészeti alkotás. Oltalom alatt áfl a zeneművészet minden alkotása. (Opera, operett és egyéb zenés színpadi művek. Szimfóniák és kisebb hangversenyművek. Dalok és táncszámok. Indulók és templomi zene stb.) Itt sincs jelentősége a védelem szempontjából a mű terjedelmének, belső tartalmának, sem művészi értékelésének. Bizonyos minimáin művészi színvonalat az oltalom szempontjából azonban a zeneműnek is el kell érnie. Közömbös, hogy milyen célból készül a zenemű: esztétikai, tanító" vagy más célból. A vázlat és töredék is oltalom alatt áll. A zeneműnél is szerzői jogi oltalmat élvez azon tevékenység eredménye (8. § és 46. §), amellyel meglevő idegen zeneművet más szerző átalakít, átdolgoz, egyéb módon felhasznál. Feltétel azonban, hogy az átdolgozó, átalakító, alkalmazó vagy felhasználó személynek tevékenységében is olyan önállóság és egyéni jelleg jelentkezzen, amely az alapulfekvő műtol függetlenül is szerzői jogi oltalmat érdemel. . ___________* _________________ ■ sr* f /h'Tt-FFé?— 27
