Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
Előadások (beszédek) és felolvasások is a védett írói művek körébe tartoznak (6. § 2. pont), ha azokat akár a szerző, akár más írásba foglalja, vagy másképpen megrögzíti (lemez, film, szalag stb.), feltéve, hogy az előadás — beszéd — vagy felolvasás: oktatás vagy szórakozás célját szolgálja. (A német birodalmi törvény 1. §-a az oktatás és szórakozáson kívül még a lelki épülés [Erbauung] célját is felhozza. Ezt a magyar törvény nem vette át.) Oltalom alatt állnak azok az előadások, felolvasások, amelyeket tudósok, tanárok tartanak. Az ezekről engedély nélkül készült ún. kompendiumok: bitorlások. A rendező, rendszerező, kiszemelő, összegyűjtő tevékenységnek is lehet egyéni jellege. Még akkor is, ha a gyűjtemény tartalma rég közismert, vagy elfelejtett anyagnak kiválogatása, rendszerezése, összegyűjtése. Sőt a gyakorlati élet céljait szolgáló útmutatók, statisztikai adatokból összeállított tájékoztatók és egyéb olyan művek is védelmet élvezhetnek, amelyekben az „új gondolat” a szerzőnek gyűjtő, rendező vagy rendszerező égyeni működésében jelentkezik (2. §). Olyan gyűjteményes művek, amelyekben különböző szerzők művei történelmi korszakok vagy más szempontok szem előtt tartása mellett nyertek összefoglalást, ismertetést vagy rendezést, rendszerint annyi egyéni szellemi munkát tartalmaznak, amennyi a szerzői jogi oltalomhoz elégséges. (2. sz. ítélet.) Adalékokból, különböző szerzők műveiből bizonyos rendszer vagy irányító gondolat alapján összeállított gyűjteményes ínűveket gyakran állítanak össze akadémiák, egyetemek stb. nevében is anélkül, hogy a kiszemelést végző személyek fel volnának tüntetve. Ilyen esetben a műhöz kapcsolódó szerzői jogokat az akadémia, egyetem stb. gyakorolja. A törvény 73. §-a szerint a mozgóképmutatvány alakjában megjelenő termék (mozgófényképészeti mű) tartalma szerint az írói művekkel egyenlő védelemben részesül, ha szerzője a cselekmény kitalálásában vagy a színrealkalmazás és elrendezés módjában vagy a bemutatott események és egyéb ábrázolások csoportosításában vagy egyéb módon a műnek egyéni és eredeti jelleget adott. A bírói gyakorlat kirekesztette — a szerzői jog szempontjából — az írói művek fogalmi köréből az egyszerű katalógusokat, árjegyzékeket, a hangversenyműsorokat, a színlapokat és az egyéb olyan írásokat, amelyek nem mutatnak semmiképpen a 26
