Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
fogalmára tart igényt. Ha a mű nyilvános előadásra került, bárműpéldányok még nem keletkeztek: az oltalom biztosítva van. Sőt akkor is. ha a mű a szerzőnél meg van rögzítve, de még közzétéve nincs. Bár az alkotás művészi értékének a jogi védelem szempontjából nincs jelentősége, mégis a műnek bizonyos minimális szellemi színvonalat el kell érnie. Vázlatok, töredékek éppen úgy védelmet élveznek, mint a befejezett alkotások. Levelek és naplók is írói műveknek minősülhetnek, ha tartalmuknál vagy formájuknál fogva a már körvonalazott előfeltételeknek megfelelnek. A levél címzettje — az írói mű tulajdonosa — a szerzőt megillető jogokat nem gyakorolhatja. A műpéldány birtoka, sőt tulajdona önmagában sohasem jogosít szerzői jogok gyakorlására. (Könyv, kotta, gramofonlemez, filmszalag, kép. szobor stb.) Ha a levél — mint írói mű — szerzője a szerzői jog által biztosított valamelyik jogát (közzététel, többszörözés stb.) gyakorolni kívánná, a címzett — az írói műpéldány tulajdonosa — a szerzőt ebben a törekvésben támogatni és avégből a műpéldányt rendelkezésre bocsátani — de nem kiszolgáltatni — köteles. A levelek körében nagy jelentősége van a levél írója és címzettje személyiségi jogának. A szerzői vagy címzetti engedély nem mentesít a levél körül érdekelt személyek morális szempontjainak gondos mérlegelése alól. Levelek és bizalmas naplók kiadása esetén a szerző, vagy halála után a gyűjteményes mű szerkesztője azok hozzájárulásáról is gondoskodni tartozik, akiknek bármilyen jogvédte érdekét a levél közzététele sértheti. Bár tételes jogszabály ezt el nem rendeli, az általános jogelvek és a méltányosság alapján nemcsak a levél, hanem egyéb mű szerzője is igényelheti, hogy a műpéldány — kézirat — tulajdonosa a birtokában levő műpéldányt a szerzőnek, vagy elhalálozása esetén örököseinek, lemásolás — fényképezés — céljából — megfelelő biztosítékok mellett — rendelkezésre bocsássa. A magyar törvény a levelekről külön nem rendelkezik. Van olyan külföldi törvény, mely szabályozza a levél írójának jogait. Az új török törvény 85. cikke kifejezetten biztosítja a levél írójának és címzettjének jogát. Mindkettő beleegyezése szükséges a levél közzétételéhez és többszörösítéséhez. Balás Elemér azonos állásponton van (lásd idézett művet). A lengyel törvény 25. cikke a címzett hozzájárulását kívánja. A bolgár törvény a levél írójának és címzettjének beleegyezését igényli. 25
