Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
3000 példány) alkalmazni. Ennek megfelelően a második és további idegen nyelvek szerzői jogdíjának kiszámításánál az 5000 példányon (3000 példányon) felüli díjtételeket kell nyelvenként külön-külön kiszámítani. (2) Ha a mű első ízben és egyidejűleg jelenik meg több nyelven, akkor az alappéldányszámot a legmagasabb példányszámban megjelenő változatnál kell alkalmazni. (3) Azokban az esetekben, amikor a mű első idegen nyelvű kiadása után a kiadó az alappéldányszámnak megfelelő szerzői jogdíjat fizette ki. de a kiadvány ennél alacsonyabb példányszámban jelent meg, a többletként kifizetett szerzői jogdíjat az ugyanezen nyelvű további kiadások szerzői jogdíjába kell beszámítani. 4. §. (1) A tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művek magyar rendszerű ívhonoráriumának alkalmazása esetén, ha a mű több nyelven jelenik meg (akár egyidejűleg, akár a különböző időpontokban), a kiadó és a szerző közösen megállapodnak abban, hogy melyik kiadást kell első kiadásnak tekinteni. Minden további kiadást, akár az első kiadással azonos nyelven, akár attól eltérő nyelven is jelenik meg, második, harmadik, illetve további kiadásnak kell tekinteni. A második kiadásért az első kiadás szerzői jogdíjának 25%-a, a harmadik és további kiadásokért annak 10%-a fizetendő. (2) Ha a mű a korábbi kiadás(ok) nyelvétől eltérő más nyelven jelenik meg és az első kiadás megjelenése óta több mint egy év telt el, akkor a szerzői jogdíj az első idegennyelvű kiadásért kifizetett szerzői jogdíj 75%-áig kiegészíthető. (3) Amennyiben az első kiadás jogdíját nem a magyar rendszerű ívhonorárium [3/1958. (VI. 14.) M. M. számú rendelet II. számú melléklet] szerint fizethető legmagasabb összegben állapították meg, a kiadó a második és további kiadások jogdíját felemelheti legfeljebb arra az összegre, amely az első kiadás legmagasabb összegű jogdíja alapján járna a szerzőnek. (Pl. szakmai műnél az első kiadásért ívenként 600,— forintos jogdíjat állapítottak meg, a második kiadás 25%-os díjának kiszámításánál magasabb összeg, de legfeljebb 1400,— Ft vehető alapul.) 5. §. (1) A 4. § (1)—(3) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a gyűjteményes művek szerkesztői díjaira, amennyiben a szerkesztő az egyszerű válogatást meghaladó és többletmunkát jelentő tevékenységet végez. (2) Szerkesztői díj címén, magyar rendszerű ívhonorárium alkalmazása esetén, ha a mű a korábbi kiadás(ok) nyelvétől eltérő más nyelven jelenik meg és az előző más nyelvű változat első kiadásának megjelenése óta több mint egy év telt el, a szerkesztőnek az első kiadás után kifizetett összeg 50%-áig terjedhető szerzői jogdíj jár. 6. §. (1) A magyar rendszerű ívhonorárium alkalmazása esetén a fordítónak az alábbi díjak fizethetők: a) szépirodalmi prózai művekért ívenként 500—900 Ft-ig b) tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művekért ívenként 500—780 Ft-ig (2) Fordítások második kiadása esetén az első kiadásért kifizetett fordítói díj 25%-a, további kiadások esetén 10%-a fizetendő. (3) Versfordítások és verses színművek fordításának díjai: 161 243
