Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

sorokat lehet számítani és azok számát kell megszorozni a betűhelyek számával. Az üresen hagyott oldalrészek tehát nem számíthatók be a szerzői ív terjedelembe.

e) Az egyes fejezetek tényleges sorterjedelméhez fejezetenként 10 sor terjedelmet hozzá lehet számítani.

f) A képek és ábrák által kitöltött részek betűhelyei után — a 3. pontban foglalt kivételtől eltekintve — szerzői díj nem jár, tehát a képek, ábrák által elfogadott betűhelyeket a fentiek szerint kiszámított betűhelyek számából le kell vonni.

g) Az így kiszámított betűhelyek mennyiségét 40 000-rel osztva kell megállapítani a szerzői ívek számát, két tizedes pontosságig.

2. Ha a könyv egyes részeit más betűnagysággal, eltérő betűtípusokkal vagy eltérő sűrűséggel (szorosabb vagy tágabb sorközökkel) szedték, e részek „n” mennyiségét az 1. pontban foglaltak szerint, külön kell kiszámítani.

3. A szakmai, tudományos és ismeretterjesztő könyvekben, valamint a tankönyvekben közölt képek és ábrák után a szerzőnek csak abban az esetben fizethető díjazás, ha erre a Kiadói Tanács (Főigazgatóság) az O. T. rendelet 2. § 2. bekezdésének végrehajtása tárgyában kiadott 3—32—717. sz. körlevele értelmében engedélyt adott.

Ha a képek után szerzői díj fizetésének van helye, a díjat a képek által elfoglalt betűhely mennyisége után kell fizetni. Ha a könyv különböző szedéssel készült, a könyvre jellemző szedési mód szerinti „n” mennyiséggel kell a képek által elfoglalt felületet figyelembe venni.

4. A könyvekben közölt táblázatokban foglalt sorokat teljes sorokként kell figyelembe venni. Ha azonban a könyvben nagy menynyiségben szerepelnek katalógusszerű vagy hasonló jellegű táblázatok, szövegrészek (névmutatók, árjegyzékek), azokra vonatkozóan a szerzők tényleges teljesítményét tükröző külön megállapodást kell kötni: vagy e részek után az O. T. rendeletben a katalógusokra irányadó díjszabás (8. § VII.) szerint kell a szerzői díjat fizetni.

5. A név- és tárgymutató után — ha azokat a szerző készíti — az O. T. rendeletben a katalógusokra megállapított (ívenként 300 forintos) díj fizethető, amely kivételesen — amennyiben a szerkesztés különös gondot igényel — a könyv típusa szerint járó szerzői díj 50 százalékáig emelhető.

A tartalomjegyzék után (ha az a fejezetek és címek felsorolását tartalmazza) szerzői díj nem jár.

6. A gépírt kézirat alapján a jövőben a szerzői díj csak akkor számítható ki, ha a vonatkozó rendelkezések szerint a könyv kinyomtatása (megjelenése) előtt ki kell fizetni a szerzői (fordítói) díjak teljes összegét. Kézirat alapján számítható továbbá a műszaki (matematikai) szakkönyvek fordítói díja, ha a szövegben levő képletek, ábrák stbmiatt a fordító teljesítménye így egyszerűbben állapítható meg. Kézirat alapján történő számítás esetén az ívterjedelmet a géppel irt kézirat átlagsorának „n” mennyisége és az egyes oldalak átlag sorszámának figyelembevételével kell kiszámítani, gondosan ügyelve, hogy mind az átlagsor „n” mennyisége, mind pedig az oldalak átlag sorszáma a valóságnak megfelelően nyerjen megállapítást. Alább kezdett, vagy be nem fejezett oldalaknál csak a tényleges sormennyiség ve-215