Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
hető figyelembe; a fejezetek után külön sormennyiség nem számítható. A szerkesztés során kihagyott szövegrészek a szerzői díj megállapítása szempontjából nem vehetők figyelembe; fordítás esetén azonban az eredeti műben szereplő szövegrész magyar fordítása után a fordítói díjat akkor is ki kell fizetni, ha a magyar kiadásból azt a szövegrészt kihagyták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha már a megbízást is úgy adták ki, hogy egyes szövegrészeket nem kell fordítani. 7. A versek (költemények) díjazására a jelen rendelkezés nem vonatkozik; ezek díját az Nm. rendelet, illetőleg azt kiegészítő rendelkezések szerint a betűhelyre tekintet nélkül, verssoronként kell megállapítani. 8. A jelen rendelkezést kötelezően kell alkalmazni a f. évi október 1-e utáni elszámolásra (kifizetésre) kerülő szerzői díjak kiszámításánál. Melléklet Példa a szerzői díj kiszámítására Az első tíz páros oldal első teljes sorainak „n” mennyisége együttesen 583, egy teljes sor átlagos „n” mennyisége tehát 58,3 „n”. Egy teljes kinyomtatott oldalon levő sorok száma 40, a könyvben levő teljes szövegű oldalak „n” mennyisége összesen 58,3X40X160 = .................................... 373 120 „n’T Ehhez hozzá kell adni a nem teljes oldalak sorainak (például összesen 120 sor) és az átlagsor „n” menynyiségének (58,3) szorzatát ............................................ 6 996 „n" Hozzá kell adni minden fejezet után 10 átlagsort (pl. hat fejezet esetén 6X10X58,3) ........................................ 3 498 „n” A végeredményből le kell vonni .................................... —______ 383 614 „n” A szöveg közti képek (ábrák) által elfoglalt felület ,,n'’ terjedelmét ...................................................................... ...19 000 „n” A szerzői díj alapjául szolgáló szöveg terjedelme ...... 364 614 „n” 364 614 : 40 000 = 9,11 ív. 216
