Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
A KIADÓI FŐIGAZGATÓSÁG 3—32—1094/1954. SZÁMÚ UTASÍTÁSA A SZERZŐI DÍJAK KISZÁMÍTÁSA TÁRGYÁBAN A szépirodalmi és ismeretterjesztő művek szerzői díjáról 1011—5 —67/1951. (IV. 26.) Np. M. sz. rendelet (az alábbiakban: Nm. rendelet), a tankönyvek és szakirodalom szerzői díjáról pedig az 500 560/1951. (Tg. É. VII. 11.) O. T. Á. H. sz. rendelet (az alábbiakban: O. T. rendelet) intézkedik. Mindkét rendelet egyértelműleg megállapítja, hogy a szerzői díjak szempontjából szerzői ív alatt 40 000 betűhelyet tevő szövegterjedelmet kell érteni. Nem egyértelműek azonban a rendeletek a szerzői ívek, tehát a betűhelyek kiszámításának megállapításában. Az O. T. rendelet kétféle — írógéppel írt kézirat vagy a nyomtatott könyv szerint való számítást is lehetővé tesz, a Nm. rendelet pedig a számítás módjára nem intézkedik. Ebből kifolyóan a kiadók között nem alakult ki egységes gyakorlat. Ezért az írószövetség, a Szerzői Jogvédő Hivatal és a kiadók meghallgatásával a szerzői díjak kiszámítását (illetőleg a szerzői ívek mennyiségének megállapítását) az alábbiakban rendezem: 1. A szerzői díjakat a nyomtatott könyv alapján kell kiszámítani a következők szerint: o) Egy szerzői ív 40 000 betűhely („n”). Betűhelynek — „n”-nek — számít a szavak közti minden írásjel (számjegy, pont, vessző, idézőjel stb.), továbbá a szavak közti hézag. A szövegben minden sor (akár teljes, akár új bekezdésű, akár pedig befejezetlen, ún. fattyúsor, teljes sornak számít. b) A könyv első teljes sorában (összesen tehát 10 oldalon 10 teljes sorban) valamennyi betűhelyet meg kell számolni. Az így megállapított betűhelyek számát 10-zel elosztva nyerjük az átlagsor betűhelyeinek számát. c) Az átlagsor betűhelyeinek számát meg kell szorozni a könyv egy teljes szövegű oldalán levő sorok számával, továbbá a könyv teljes szövegű oldalainak számával. (A szövegközti ábrákat tartalmazó oldalak teljes szövegű oldalnak számítanak. Olyan oldalak viszont, amelyek csak képet tartalmaznak, nem vehetők figyelembe.) d) A nem teljes szövegű oldalaknál csak a szöveget tartalmazó 214
